Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
252 Fedinec Csilla fizetését azonban nem emeli és ezért nincs elég bíró és ezért kell hat hónapot is várni minden tyúkperben cgy-cgy terminusra, de a komolyabb és nehezebb jogesetek végső elintézése évekig tart. Az igazságügyi kormányzat Ruszinszkól különösképpen nem hanyagolja cl, ellenkezőleg, az új börtönök építésére olyan összeget vett fel, hogy azt szívesebben látnok az iskolaügyi építkezéseknél. Az igazságügyi miniszter úr a bizottságok előtt teljes egészében beismerte, hogy a csehszlovák Justícia istenasszonya tetőtől talpig beteg. A betegágyhoz bennünket magyarokat nem bocsátanak és így a gyógyulási folyamat késedelmes megindulásáért nem vagyunk felelősek. Csak sajnálkoznunk kell, hogy az erős, férfias karakterre valló beismerés mellett az igazságügyminiszter úrban már nem volt annyi bátorság, hogy a mi speciális fájdalmunkra is kitért volna; vagyis hogy mit szándékszik tenni az ügyvédi kamarák autonómiáját megcsúfoló turócszcntmártoni ügyvédi torzkamara azonnali feloszlatása és az önálló ruszinszkói ügyvédi kamara felállítása érdekében? Avagy újabb évtizedig akarja fenntartani a mai szégyenletes állapotot? Az igazságügyi miniszter úr egyik elődje az ügyvédképzés kérdésében megállapította, hogy a magyarságnak kétségtelen joga van a magyar nyelvű ügyvédképcsitési bizottság felállítására. Ez a nyilatkozat már évek élőit hangzott cl, miért késik tehát a megvalósítása? Az igazságügyi kormányzat eme súlyos sérelmünk orvoslásának elhanyagolása mellett sérelmeink végeláthatatlan sorát legújabban azzal tetézte, hogy a prágai főbíróság mellett működő német bizottságnál ügyvédi vizsgára jelentkező magyar jclöltckct a tanszabadság újabb arculütésévcl a vizsgának német nyelven való letchctésétől elütötte azzal, hogy a magyar jelölt csak magyarul vizsgázhat és mert magyar bizottság nincs, tehát tessék csehül vizsgázni. Ez történik a demokratikus, a kisebbségi nemzetekre is kiterjedő jogegyenlőség nevében. (Sen. Danko: Nem kell az egészei olvasni!) Hiszen Önök is olvassák! Majd, ha Önöktől azt fogom látni, hogy Maguk sem olvassák beszédeiket, én is úgy fogok csinálni! Az ipari és kereskedelemügyi minisztérium a maga közel 47 millió koronát kitevő költségvetésével nem sokat lesz, talán nem is tehet Ruszinszkó fizetésképtelenségekbe, csődökbe kényszerült iparosainak és kereskedőinek érdekében. De hiszen az nem is célja a történelmi országokat favorizáló centralista kormányrendszemek, hogy Ruszinszkó istenadta természeti kincsét kiaknázza, helyben feldolgozza, mert hiszen a cseh és morva iparnak piac, lerakodóhely kell. Az egyedül vásárlóképes hivatalnokosztály otthonában Čáslavban, Plzcňbcn veszi meg szükségleteit, helyi iparosunk, kereskedőnk pedig becsukhatja a boltot. A kormánynak Szlovenszkó és Ruszinszkó ipari leépítésére törekvő politikájának egyik beszédes bizonyítéka az is, hogy a kormány a hatalmas kartclckkcl szembeszállni nem mer, noha a szomszédos nagy ipari államok már sikerrel keresik a védekezés módját. A csehszlovák kormány azonban éppen ellenkező utakon halad, mint azt az alábbi példa bizonyítja. A hengerelt rúdvas kartell, melynek maga az állam is tagja, Szlovenszkó és Ruszinszkó részére 100 q-kénl 1000 Kc-val drágábban számítja a vasat Trincc feladóállomásról, mint a történelmi országokba szóló küldeményéknél. Ugyanazt a rakomány vasat, amit a morva kereskedő 149,75 Kc-val fizet, a szlovcnszkói és ruszin kereskedő 159,75 Kč-val kénytelen megfizetni. Ugyanez a helyzet a fekete és horganyzott lemezeknél is. A sodronyszegnél a helyzet még rosszabb, mert a Ruszinszkó részére megállapított egységár 234 Kč feltéve, hogy a kereskedő 10.000 kg-ot vesz át. Egy brünni kereskedő árjegyzéke ugyanezt a szeget bármilyen kis mennyiség vételénél 225 Kč-ért kínálja azzal, hogy 5.000 kg egy tételben való átvételénél külön, tehát olcsóbb ajánlatot hajlandó beküldeni. Pedig ez a
