Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

240 Fedinec Csilla szerződés intézkedéseit, amennyiben azok a néprajzi, vallási és nyelvi kisebbségek­re vonatkoznak, a Nemzetek Szövetsége védelme alá helyezik. Úgy vélik, hogy köz­tük és a Csehszlovák állam közöli létrejött szerződés a rutén autonomikus tartomány népességének megadja a lehetőséget arra, hogy kívánságait nyilvánosan kifejezhes­se. A hatalmak a legkomolyabb figyelemmel lesznek ennek a népességnek jövőben nyilvánított kívánságaira stb.” Még a Magyarországgal kötött szerződésükben is kihangsúlyozzák a nagyhatal­mak Ruszinszkó függetlenségét, melyet Magyarország elismerni tartozik. 1923. au­gusztus 18-án kihirdették a I7l-cs számú kormányrendeletet a „községi szervezet ideiglenes szabályozása Kárpát- Oroszországban” címmel, amely a békcszcrzödési­­leg biztosított közigazgatási autonómiát úgyszólván ravatalra helyezte. A prágai kormánynak ez a ténye a békeszerződések revíziójában a leghatalma­sabb lépést jelenti. A Kárpátaljai Földmívcs Szövetség vezetősége, hogy az alulról jövő ellenzéki támadásokat kiparírozza, az autonómia követelését nem ejtette cl nyíltan és emiatti tiltakozás céljából ismét feljött Prágába. De ez már csak komédia volt annyira, hogy a Hodža Milán által alapított ruszinszkói cseh agrárpárt is csatlakozott hozzájuk, is­mervén az akciónak komédiaszerűségét. Vívmányként hozták aztán dr. Bcszkid An­tal kormányzói kinevezését, ami 1923. november 18-án meg is történt, mint a ru­szinszkói népek sorsával űzött komédiának egyik tragikus fejezete. Bcszkid ugyanis vállalkozott arra a szerepre, hogy kifelé a külföldnek úgy tűn­jék fel, mint a ruszin nép köréből való kormányzó, aki így az autonómia megvaló­sulásának egyik biztosítéka, befelé azonban nem volt annyi joga, hogy egy könyör­­adomány-gyüjtési engedélyt adjon ki, amikor ezt egyszer nagymerszen megpróbál­ta, a cseh alkormányzó a legkomolyabban leintette és czirányú intézkedését meg­semmisítette. Bcszkid nem átallotta most sem, hogy népének jogait kijátssza, épúgy mint nem átallotta ezt 1919. február 17-éti Parisban megtenni, amikor megbízás nélkül nyilat­kozott. Az ő lelkiismeretűt nem bántotta a népének izzadságos verejtékéből felsze­dett évi 100.000 koronát kitevő kormányzói fizetés és kétes értékű szolgálataiért ka­pott más hatalmas jutalmazás. A ruszin nép lelke azonban megmaradt ellenzékinek. Éppúgy, mint Ruszinszkó­­nak többi népességé is. finnek eredményes megnyilvánulása lett 1924. január 3-án az a határozat, mely szerint a Kárpátorosz Földmívcs Szövetség kivált a csch-agrárpárt­­tal egyesült Kárpátorosz Köztársasági Földmívcs Pártból és a régi programjának fenntartása mellett kimondotta, hogy magáévá teszi az 1922. évi november 23-i pitts­­burglii és az 1922. nov. 28-i eperjesi kongresszusi határozatokat, valamint tiltakozik a prágai kormánynak az autonómia szempontjából veszedelmes azon újabb terve el­len, hogy Podkaipatská Rusból egyetlen nagyzsupát alakítsanak, amely tény a prágai kormánynak a békeszerződések önkényes revíziója szempontjából immár az ötödik nagyobb lépése volt, eltekintve a békcszcrzödés-cllenes apróbb ténykedéseitől. 1924. március 16-án lettek végre megtartva - ha nem is a békeszerződések szel­lemének végrehajtásaképpen, mert annak egyáltalában nem feleltek meg - az első parlamenti választások a közös prágai parlamentbe. A nép végre ítélt. A 9 képviselő és 4 szenátor, vagyis együtt a 13 törvényhozó közül 11 ellenzéki és 2 kormánypárti került be a prágai törvényhozásba. A prágai kormánynak, hacsak szemernyi parlamenti érzéke lett volna, a ruszinszkói kor­mányzatra nézve a következményeket viselnie kellett volna. De mit neki a népaka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom