Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
128 Fedinec Csilla véhez tartoznak, az ő nyelvükön is fclolvastatik s c tagok a fogadalmat saját nyelvükön tehetik le. (5) A jegyzőkönyvekbe az említett nemzetiségi kisebbséghez tartozó tagoknak a kisebbség nyelvén eszközölt felszólalásai, amennyiben jegyzőkönyvezés tárgyát képezik, csehszlovák fordításban vétetnek be, amely fordításról a megyei hivatal gondoskodik, ha az illető tag 24 órán belül maga nem csatolja a fordítást. (6) Ha a zsupán ilyen nemzetiségi kisebbség nyelvén benyújtott kérésre vagy panaszra írásban válaszol, a kérdést (panaszt) benyújtó nyelvén készült fordítás is csatoltatik. 3. cikk. A megyei képviselőtestület (választmány) elnökére bízatik intézkedni arról, hogy a szükséges fordítások miképp cszközlcndök. Az elnöknek jogában áll a tag által csatolt fordítást átvizsgálni és a szükségeshez képest hclycsbíttctni. 4. cikk. Arra nézve, hogy a megyei képviselőtestülethez (választmányhoz) milyen nyelven lehet beadványokat intézni s hogy c beadványok milyen nyelven intézendők cl, ugyanazok a rendelkezések érvényesek, mint a járási hivatalra. 5. cikk. A zsupán a megyei képviselőtestületnek (választmánynak) kifelé való érintkezését a nyclvtörvény és az ahhoz kiadott végrehajtási rendeletnek a megyei hivatalra vonatkozó előírásai szerint közvetíti. 6. cikk. ( 1 ) A járási főnök, mint a járási választmány és a járási bizottságok elnöke és ezek ülésein az clnöklésscl megbízott személyek, továbbá az üléseken részt vevő megyei és járási hivatali tisztviselők a tárgyaláson az állam nyelvét használják. (2) A járási választmány (bizottságok) tagjainak felszólalásai államnyelven történnek. Azok a tagok, akik valamely nemzetiségi kisebbség nyelvéhez tartoznak (a nyelvtörvény 2. §-a), saját nyelvükön szólalhatnak fel a 7. és 8. cikk rendelkezései szerint, ha nem használják az államnyelvet. 7. cikk. ( I ) Azon járási választmányban, amelynek hatásköre oly bírósági kerületre terjed ki, amelyben a legutolsó népszámlálás szerint legalább 20 százalék ugyanazon, azonban nem a csehszlovák nyelvhez tartozó állampolgár lakik, a járási választmánynak (bizottságoknak) c kisebbség nyelvéhez tartozó tagjai azon ügyekben, melyek tárgyalására a járási választmány azon az alapon illetékes, hogy utóbbinak hatásköre ezen bírósági kerületre kiterjed, saját nyelvükön szólalhatnak fel, nyújthatnak be javaslatokat, jelentéseket, kérdéseket és panaszokat és név szerint szavazásnál c nyelven szavazhatnak. (2) Ahol a járási hivatal körzetében a legutolsó népszámlálás szerint legalább 20 százalék ugyanazon, azonban nem a csehszlovák nyelvhez tartozó állampolgár lakik, a járási választmány (bizottságok) c kisebbség nyelvéhez tartozó tagjai a járási választmány és bizottságok tárgyalásain saját nyelvükön szólalhatnak fel, nyújthatnak be javaslatokat, jelentéseket, kérdéseket, panaszokat és név szerint szavazásnál c nyelven szavazhatnak. (3) A javaslatokhoz, jelentésekhez, kérdésekhez és panaszokhoz ( I. és 2. bekezdés) a benyújtónak jogában áll az államnyelven Írásban fordítást csatolni; ha ezt nem teszi, a fordításról a járási hivatal gondoskodik. Ha c javaslatok, kérdések és panaszok rövidek és egyszerűek s ha ezáltal a tárgyalás nem késleltetik, az elnök belátása szerint rögtön vagy maga fordítja le, vagy lefordíttatja azokat. A tárgyalás, illetőleg válasz alapját e csehszlovák fordítások képezik.
