Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 129 (4) A járási választmány tagjai által leteendő fogadalom mintája azon tagoknak, akik az 1. és 2. bekezdésében említett kisebbség nyelvéhez tartoznak, az ő nyelvü­kön is fclolvastatik s c tagok a fogadalmat saját nyelvükön tehetik le. (5) A jegyzőkönyvbe az említett nemzetiségi kisebbségekhez tartozó tagoknak c kisebbség nyelvén eszközölt felszólalásai, amennyiben jegyzőkönyvezés tárgyát képezik, csehszlovák fordításban vétetnek be, amely fordításról a járási hivatal gon­doskodik, ha az illető tag 24 órán belül maga nem csatolja a fordítást. (6) Ha a járási főnök ilyen nemzetiségi kisebbség nyelvén benyújtott kérdésre vagy panaszra írásban válaszol, a kérdést (panaszt) benyújtó nyelvén készült fordí­tás is csatoltatik. 8, cikk. ( 1 ) Azon közigazgatási járásban, amelyben a legutolsó népszámlálás szerint több mint 50 százalék ugyanazon, de nem a csehszlovák nyelvhez tartozó ál­lampolgár lakik, a járási választmány határozatával s a zsupán jóváhagyásával a tár­gyalásokon való nyelvhasználat tekintetében a 6. és 7. cikkek rendelkezései alól a következő eltérések létesíthetők: a) a járási választmány és bizottságok tagjainak államnyelven benyújtott jelen­tései, javaslatai, kérdései és panaszai lefordíttatnak az illető nemzeti kisebbség nyel­vére; c fordítás az államnyelven készült eredeti szöveg mellett szintén alapját képe­zi a tárgyalásnak. Amennyiben jegyzőkönyvezés tárgyát képezik, eredeti államnycl­­vü szövegükben jegyeztetnek be; b) a járási választmány (bizottságok) tagjainak az illető nemzeti kisebbség nyel­vén benyújtott jelentése, javaslatai, kérdései és panaszai csehszlovák fordításaik (7. cikk, 3. bekezdés) mellett szintén alapjául szolgálnak a tárgyalásnak és a jegyző­könyvekbe c kisebbség nyelvén is bejegyeztetnek; c) a tagoknak az említett kisebbség nyelvén eszközölt felszólalásai, amennyi­ben jegyzőkönyvezés tárgyát képezik, c kisebbség nyelvén is bejegyeztetnek; d) a jegyzőkönyvnek a nemzetiségi kisebbséghez tartozó hitelesítői részéről va­ló hitelesítése azok nyelvén eszközölhető. (2) Azon közigazgatási járásban, melyben a legutolsó népszámlálás szerint több mint 80 százalék ugyanazon, azonban nem a csehszlovák nyelvhez tartozó állam­polgár lakik, a járási választmány a zsupán jóváhagyásával elhatározhatja az 1. be­kezdésben felsoroltakon kívül még azt is, hogy a nemzetiségi kisebbség nyelvén be­nyújtott javaslatok, jelentések, kérdések és panaszok államnyelvre való lefordítása mcllőztcssék, hacsak valamelyik tag a fordítást nem kívánná, vagy pedig az elnök maga az ily fordítást szükségesnek nem találná. (3) Az 1. és 2. bekezdésben említett határozatok a járási választmány választá­si időszakára bírnak érvénnyel, de hamarább is érvényüket veszik, ha az illető ki­sebbség száma akképp változik meg, hogy az a legutolsó népszámlálás eredményei szerint a járási hivatal területén lakó összes állampolgárok 50, illetve 80 százaléká­nál kevesebbet teszi ki. Amíg c határozatok érvényben vannak, a 6. cikk I. bekez­désében felsorolt funkcionáriusok használhatják a nemzeti kisebbség nyelvét oly mérvben, amennyiben ezt a tárgyalás sima menete és az államnyelv nem tudásából eredhető kár elhárítása megkívánja. (4) Ott, ahol a megelőző rendelkezése értelmében a csehszlovák nyelv mellett a nemzetiségi kisebbségek nyelvének a használata is meg van engedve, a csehszlo­vák nyelv mindig az első helyen használandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom