Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

127

43

Prága, 1924. január 31. A 27. sz. kormányrendelet a megyei képviselőtestületek, megyei választmányok és járási választmányok nyelvhasználatáról a Csehszlovák Köztársaságban.

A Csehszlovák Köztársaság kormánya az 1920. évi február 29-cn kelt, a Törvények és Rcndclctck Gyűjteményében 122. sz. a. kihirdetett és a Csehszlovák Köztársaságban a nyelvhasználati jog alapclvcinck megállapítására vonatkozó törvény 8. § alapján elrendeli:

1. cikk. ( 1 ) A zsupán mint a megyei képviselőtestület, megyei választmány és bizottságok elnöke, úgyszintén más ezek ülésein az clnöklésscl megbízott személyek, az előadók, jegyzőkönyvvezetők, jegyzőkönyv-hitelesítők, továbbá a megyei hivatal vagy megyebeli más hivataloknak az üléseken részt vevő tisztviselői a tárgyaláson az államnyelvet használják.

(2) A megyei képviselőtestület (választmány, bizottságok) tagjainak felszólalásai államnyelven történnek. Azok a tagok, akik valamely nemzetiségi kisebbség nyelvéhez tartoznak (a nyclvtörvcny 2. ij-a), saját nyelvükön szólalhatnak fel a következő cikk rendelkezései szerint, ha nem használják az államnyelvet.

2. cikk. (1) Azon megyei képviselőtestületekben (választmányban), melynek hatásköre oly bírósági területre terjed ki, amelyben a legutolsó népszámlálás szerint legalább 20 százalék ugyanolyan, azonban nem csehszlovák nyelvű állampolgár lakik, a megyei képviselőtestület (választmány, bizottságok) c kisebbség nyelvéhez tartozó tagjai azon ügyben, melyek tárgyalására a megyei képviselőtestület (választmány) azon az alapon illetékes, hogy utóbbinak hatásköre ezen bírósági kerületre kiterjed, a megyei képviselőtestület, választmány és bizottságok tárgyalásain saját nyelvükön nyújthatnak be indítványokat, kérdéseket, panaszokat és név szerinti szavazásnál c nyelven szavazhatnak.

(2) Ahol a megyében a legutolsó népszámlálás szerint legalább 20 százalék ugyanazon, azonban nem a csehszlovák nyelvhez tartozó állampolgár lakik, a megyei képviselőtestület (választmány, bizottságok) c kisebbség nyelvéhez tartozó tagjai a megyei képviselőtestület (választmány) és bizottságok tárgyalásain saját nyelvükön szólalhatnak fel, nyújthatnak be indítványokat, kérdéseket és panaszokat és név szerinti szavazásnál c nyelven szavazhatnak.

(3) A javaslatokhoz, jelentésekhez, kérdésekhez és panaszokhoz ( I. és 2. bekezdés) a benyújtónak jogában áll az államnyelven írásban fordítást csatolni; ha ezt nem teszi, a fordításról a megyei hivatal gondoskodik. Ha az ily indítványok, kérdések és panaszok rövidek és egyszerűek s ha ezáltal a tárgyalás nem késleltetik, az elnök belátása szerint rögtön vagy maga fordítja le, vagy lefordíttatja azokat. A tárgyalás, illetőleg válasz alapját a csehszlovák fordítások képezik.

(4) A megyei képviselőtestület tagjai által leteendő fogadalom mintája a megyei képviselőtestület ama tagjainak, kik az 1. és 2. bekezdésben említett kisebbség nyel-