Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

106

Fedinec Csilla

37

Munkács, 1923. május 6. Jaross Gyula (Kisgazda, Földműves és Iparos Párt) felszólalása a munkácsi Magyar Nemzeti Kongresszuson a ruszinszkóiak mezőgazdasági sérelmeiről, az adókérdésről, az autonómiáról.

[...]

Sérelmeink és követeléseink

1. A Ruszinszkóban folyamatban levő, a földbirtokreform során végrehajtott intézkedések az itteni magyarságra sérelmesek. A földhivatalok nem elégítik ki a magyar községek igényeit. Kolonizációt, telepítést szándékoznak végrehajtani olyan magyar községekben is, ahol a szétosztás alá kerülő nagybirtok még a helyi kisgazdák és földmunkások igényeit sem képes kielégíteni.

2. Szalóka és Salamon községek magyar kisgazdái nem tudnak sem bérlethez, sem vásárlás útján földekhez hozzájutni, hogy maguknak legelőt biztosítsanak, vagy birtok-kiegészítést eszközöljenek, de ugyanakkor a földeket nagybérlőknek adják ki - megengedik magánosoknak, egyeseknek a nagyobb birtoktestek vásárlását -, sőt a kisebb mezőgazdák igényeinek kielégítése helyett kilátásba helyezik előttük a kolonizációt. Követeljük ezen községek sérelmének orvoslását. Hangoztatjuk, hogy ilyen esetek általánosak, most csupán példának hoztuk föl ezt a két községet.

3. Úgy a birtokos osztály, valamint a földre rászorult földművesek tengernyi panaszából, a közöttük levő huzavonából azt tapasztaltuk, hogy a földreform végrehajtása nincsen jó kezekben. Kérjük a földreform végrehajtását a ftiggotlcn bíróságokra bízni: ezen követelésünk annál jogosultabb, mert a földbirtokreform Ruszinszkó belügye s c tárgybani intézkedések és döntések a szojm hatáskörébe tartoznak. A mostani eljárás szándékosan szítani látszik az ellentétet a magyar birtokos és a magyar földműves osztály között.

4. A földbirtokhivatal által most közvetített földcladások záros, 5-6 havi határidő alatt, de föltétlenül legkésőbb egy gazdasági év leforgása alatt bonyolíttassanak le. Pl. Kistéglás, Szűrte, Palágy, Botfáivá, Tiszacsoma, Macsola, Gccsc, Cscpc községek magyarsága tönkre van téve, mert a földvétclrc vonatkozó szerződéskötéskor a gazdasági viszonyok kedvezőbbek voltak s a fizetés alkalmával a terméshozadékárak leromlottak s így ma már nem tudnak fizetni.

5. A felosztásra kerülő birtokok, kincstári területek, legelő területek községek, kisgazdák részére történő kiutalásánál ne játszhasson döntő szerepet a szomszédsági viszony megrontásával az igénylő községek nemzetisége, hanem az igényjogosultság foka, a népesség száma, legelőkre nézve a marhaállomány mennyisége és az előzetes használat.

6. A gazdálkodás alapja a marhatenyésztés s ez jelenleg a felszaporodott marhaállomány következtében bekövetkezett legelőhiány miatt válságos állapotban sínylődik. Kérjük a lefoglalt nagybirtokokból és a kincstári erdőségekből a szüksé-