Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

107

gcs legelőknek való területek azonnali kihasítását. Kérjük, hogy a kisgazdáknak biztosítsanak jogot arra nézve, hogy ezek a földhivatal igénybe vétele nélkül közvetlenül is tárgyalhassanak és megegyezhessenek a birtokossal. Ez az eljárás biztosabb lesz, gyorsabb lesz s nem végződhetik a kisgazdák kijátszásával.

7. Ruszinszkó lakosságát s különösen a mezőgazdákat súlyos katonai (hadi) károk érték. Kérjük ezek mielőbbi megtérítését, mégpedig alapul véve a jelenlegi marhaárakat és a mezőgazdasági gépek és felszerelések mostani árait.

8. A mezőgazdasági termékek értékesítéséről történjék állami gondoskodás, esetleg helyes irányú exportintézkedések által. Az állam, mely milliókat áldozott és áldoz nyerészkedő bankok bukásának megelőzése és talpra állítása végett, részesítse erkölcsi és anyagi támogatásban a termények értékesítésére alakult szervezeteket is, mint pl. Podkarpatszka Rusz Bortermelőinek Országos Bor- és Szőlöértékcsítő Szövetkezetét. Ezzel kapcsolatban elítéljük azt a politikát, mely a Gömör-Nógrádi Gazda Egyesület feloszlatására vezetett, s amely politika a cseh iparnak és kereskedelemnek nyújtandó előnyök fejében a magyar és csehszlovák gazdasági tárgyalások során hajlandónak mutatkozott föláldozni Ruszinszkó szőlőgazdaságát.

9. A háború alatt töméntelen gazdasági épület tönkrement, az okozott hadikárok megtérítve máig sincsenek. A gazdák lakásait és gazdasági épületeit renoválni kellene. Kérjük a földművelési minisztérium intézkedését, hogy a község által igazolt, indokolt esetben a gazdaközönségnek jutányos, leszállított árakon szolgáltassanak ki gazdasági és épülctfákat, a felvidék lakossága pedig a lakásnyomor megszüntetése végett és közegészségügyi okokból is ingyen kapjon a kincstárból épülctfát. Ezen kedvezmény azért is jogosult, mert a magyar gazdák is beszolgáltatták a rckvirált terményt 190 koronás áron akkor, mikor a forgalmi ár 700-800 К volt.

10. Szorgalmazzuk a hegyvidékeken úgy a ruszinok, mint a magyarok részére a kincstári legelők és mezőgazdasági művelésre alkalmas területek mielőbbi átadását, a ruszinok részére munkaalkalmat, így a többi között az erdőültetések megkezdését, a galíciai beözönlött munkások eltávolítását (Zábrogy, Ticha), itteni őslakos munkások foglalkoztatása és gazdasági tárgyalások megindítását, hogy a felvidék ínséges ruszin népe kenyerének biztosítása végett aratási munkálatok végzésére a Magyar Alföldre, esetleg Romániába leszegődhessék.

11. A mezőgazdasággal foglalkozók részére eszközölje ki a kormány a magyar és a román határ felé a határátlépések megkönnyítését, az összes gazdasági termékek kölcsönös vámmentes és könnyebb kicscrélhctését. Ezzel egyúttal mcgszorgalmazzuk Téeső és Visk községeknek hasonló ügyekbeni 4 éves panaszainak az orvoslását.

12. Elítéljük azt az inhumánus eljárást, mellyel az állami kezelésbe vett földbirtokokról az azokon alkalmazott régi magyar gazdasági tisztviselőket könyörtelenné tették és a magyarság erőszakos elncmzctlcnítését célozva meg a magyar gazdasági cselédek megélhetését is lehetetlenné tették, pl. Bakta községben.

13. A mezőgazdaság rendkívül sínyli a Ruszinszkó határainak végleges meg nem állapításából fennálló hátrányokat. Követeljük a határok megállapítását, a néprajzi és közgazdasági érdekek szemmel tartásával, az Ungvári járásból Szlovcnszkóba szakított községeknek, úgyszintén a Nagykaposi és Szobránci járásoknak Ruszinszkóhoz való csatolását, mert a történelmi és gazdasági fejlődés során az elszakított környék ezerféle kulturális, pénzügyi, gazdasági és vasúti-forgalmi szálakkal van Ungvárhoz, Ruszinszkó fővárosához fűzve, s mert az clszakítás Ungvárnak és környékének gazdasági sorvadását idézte elő.