Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Névmagyarázatok és névmutatók
502 Angyal Béla Vezérlöbizottságának elnökévé választották. A csehszlovák hatóságok rendezetlen állampolgársága címén 1925-ben kiutasították az országból, és Magyarországra költözött. 1926 augusztusától Veszprém vármegye főispánja. 1931 -ben vonult nyugalomba. Kramáf, Karel (1860 1937) cseh politikus, egyetemi tanár. Az első világháború előtt nagy csodálója volt Oroszországnak, tervet dolgozott ki Csehszlovákia és Oroszország föderációjának létrehozására. 1915- ben letartóztatták először halálraítélték, majd 20 év börtönre változtatták az ítéletet. 1917-ben amnesztiával szabadult. Az első csehszlovák fonadalmi nemzetgyűlés elnöke, 1918 novembere és 1919júliusa között miniszterelnök. Haláláig, mint képviselő tagja volt a prágai nemzetgyűlésnek. Kreibich Károly (1867 ?) Pozsonyban született, az OKP országos pártvezetőségének német nemzetiségű tagja, 1929-ben ő foglalta el a lemondott Franciscy szenátor helyét a prágai nemzetgyűlésben. 1933- tól 1935-ig az elhunyt Böhm Rudolf helyén ismét szenátor. Kristófif Sándor (1882 ?) Losoncon született, középiskoláit szülővárosában a jogot és a bölcsészeti tanulmányait Budapesten, Bécsben, Eperjesen és Kassán végezte. A kisgazdapártban főtitkára, majd a Magyar Nemzeti Párt országos pártigazgatója volt. Krofta, Kamil (1876-1945) cseh történész, politikus. 1920 és 1927 között diplomáciai szolgálatban állt. 1927 és 1935 között külügyminiszterhelyettes, majd 1938 szeptemberéig külügyminiszter. A német megszállás alatt végig börtönben volt. Kuisz Mária a kassai keresztényszocialista pártszervezet alapító tagja 1919- ben. Kukán Béla érsekújvári ügyvéd, részt vett a kisgazdapárt megalakításában 1920- ban. Kun Béla (1886-1938) politikus. Oroszországból hazatérve 1918-ban megalapította a Magyar Kommunista Pártot. A Magyar Tanácsköztársaság alatt külügyi, majd hadügyi népbiztos, a proletárdiktatúra valódi vezetője. A diktatúra bukása után Bécsbe, majd a Szovjetunióba menekült. 1937-ben koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték. Kupinczay László (1874-7) Szepsiben született jogi tanulmányait Kassán végezte, 1912-től Kassán járásbíró. Az államfordulat után nyugdíjazták, az OKP kassai szervezetének vezetőségi tagja. Kurtyák Iván (1888 1933) a Kárpátalja autonómiáját követelő ruszin Autonóm Földműves Szövetség megalapítója 1923-ban és az első elnöke. 1924-től haláláig nemzetgyűlési képviselő. Kürthy István (1859-1943) a Komárom megyei Koltán született. Az államfordulat előtt Komárom vármegye főispánja volt. 1910 és 1918 között országgyűlési képviselő. Az államfordulat után nem kapcsoló