Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Gyűlölet helyett megértéssel. Interjú Dobossy Lászlóval
DOBOSSY LÁSZLÓ 90 pókban fölkértek, hogy tartsak előadást a Kazinczy Társaságban,94 amelynek az elnöke Gömöry János volt,95az áldott emlékű Gömöry János, aki hajdan az eperjesi kollégiumnak volt az igazgatója, majd pedig Kassán élt. Az alelnöke pedig Pfeiffer Miklós kanonok, egy másik áldott emlékű, kiváló férfiú. Ők kértek fel engem. Az előadást meg is tartottam, „Új népiesség a magyar irodalomban” címmel. Ott én párhuzamot vontam a 19. és a 20. századi népiesség között, és mint példaként mutattam be a 19. századi népiesség szemléltetésére Petőfit és Arany Jánost, a 20. századira pedig Illyés Gyulát és József Attilát. Úgyhogy ez volt az én - hogy úgy mondjam - székfoglalóm a Kazinczy Társaságban. Ezt követően azon nyomban megválasztottak a Kazinczy Társaság titkárává, ami azt jelentette, hogy egy olyan városban, amelynek a szellemi élete pezsgő volt, rögtön majdnem azt mondhatnám, hogy középpontba kerültem. De volt egyéb is. Nevezetesen... Pfeiffer Miklós tudvalevőleg a Sarló ellentáborának, a Prohászka Körnek volt a szellemi atyja, vezetője. Nem tekintette-e önt, aki a Sarlóból jött, ellenlábasnak? Ha nem veszed rossznéven, ez a kérdésed egy kicsit félreértésen alapul. Tudniillik abban az időben nem volt ilyen - hogy úgy mondjam - szembenállás, ellentét. Ellenben voltak szemléleti különbségek. Például előbb már említettem, hogy Gömöry János volt a Kazinczy Társaság elnöke és egyben az ottani körzeti evangélikus közösség világi főembere. Ugyanis tudni kell, hogy az eperjesi kollégium evangélikus kollégium volt, és ő ennek volt az igazgatója. Pfeiffer Miklós pedig katolikus kanonok volt, aki azonban soha egy pillanatra sem éreztette, hogy valamiféle szellemi ellentét vagy különbség, vagy egyéb lenne, hanem azon az alapon, hogy mindnyájan a magyar kultúrát szolgáljuk, együttműködtünk. Sőt, mivel rákérdeztél ezekre a bizonyos volt sarlós előzményekre, megemlíteném, hogy ott akkor működött egy, mai terminológiával úgy mondanánk, hogy népfrontos szervezet. Ezekkel a különféle magyar mozgalmakkal, törekvésekkel természetesen érintkeztem, anélkül, hogy a mögöttük álló politikai testületekkel, szervezetekkel bármiféle kapcsolatom lett volna. Hasonlóképpen - és ez azt hiszem, elég fontos, mert a múlt alkalommal is beszéltünk róla - amikor megérkeztem Kassára, azonnal fölvette velem a kapcsolatot a szabadkőműves páholy. A szabadkőműves páholy, amely Kassán éppúgy, mint Pozsonyban és Losoncon, meg másutt ugye, a magyar kultúrának nagyon fontos támogatója, irányítója, nem irányítója, bocsánat, ez rossz szó, hanem hát... Mecénása? Inkább tényezője volt. Felvette velem a kapcsolatot, olyanképpen, hogy felkért, hogy tartsak előadást a páholy épületében, de nem a páholy szentélyében, hanem egy előadóteremben Kosztolányi Dezsőről, aki épp az időben halt meg. Én azt az előadást természetesen megtartottam, mégpedig olyképpen, hogy kiemeltem a nevezetes ellentétet Kosztolányi Dezső és Ady Endre között, emlékeztetve egy francia filozófusnak arra a megállapítására, hogy kétféle szellemi ember van, homo 94 Kazinczy Társaság: Kassai kulturális és irodalmi egyesület. Tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, és a könyvkiadás terén is komoly eredményeket ért el. 95 Gömöry János (1869-1966): Evangélikus lelkész, tanár és publicista. 1932-től a Kazinczy Társaság főtitkára, majd 1938 és 1945 között elnöke volt. A Magyar Nemzeti Párt, majd az Egyesült Magyar Párt kassai szervezetének egyik vezetője.
