Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
hoz kapcsolódik. Hát ez tévedés. A Sarló tulajdonképpen Feleden alakult meg, a 27 Feledi Öregházban, ahol ennek négyen voltunk a szülőatyja: Dobossy Imre31, Győry Dezső, Balogh Edgár és én. 1928. augusztus elején jöttünk ott össze. Mivel a Szent György Kör eszmeisége akkor már csak szimbolikusan fedezte elgondolásunkat, azaz azt, hogy a „jó legyőzi a gonoszt", ezért valami más szimbolikát kerestünk. Mivel a legősibb magyar termelési eszköz tulajdonképpen a sarló volt, és mivel a magyarságnak a 70%-a mezőgazdasági foglalkozású volt, hát elhatároztuk, hogy Sarlónak fogjuk nevezni a mozgalmat. Innen ered a Sarló elnevezés. Hány tagja volt körülbelül? Volt olyan év, amikor 142 tagja is volt. És csak egyetemisták és főiskolások alkották a mozgalmat? Egyetemisták és kiváltságos szépfrók, literátorok, ilyen volt Győry Dezső költő, Tallós Prohászka István festő,32 Szombathy Viktor33 író és olyan diákok, mint Szalatnai, Dobossy Laci, Sáfáry Laci.34 Lényegében mindenki diák volt egy-két kevés kivétellel. Milyen volt a mozgalom hivatalos állami fogadtatása? Nevünk és a konföderációs tervünk hfre eljutott a Hradzsinig. Egy szép napon a Sarló egy levelet kapott a köztársasági elnöki irodától, hogy jelöljön a mozgalomból három olyan személyt, akivel a köztársasági elnök akar tárgyalni. Összegyűlt a tagság, és akkor kiszemeltek olyanokat, akik jól beszélték a német és a cseh nyelvet, így került sor, hogy Balogh Edgár, aki tökéletesen bírta a német nyelvet, Terebessy Jancsi, aki nagyon jól beszélte a szlovák nyelvet és én, aki úgy a szlovákot, mint a csehet beszéltem, mi hármunkra esett a választás. Ezt be kellett küldeni a politikai rendőrségnek személyeink ellenőrzése végett. Úgy tudom, hogy a rendőrség zavarban volt, mert mindnyájunknak volt gyerekkori beceneve. Jellegzetes középosztályi divat. Engem Ducinak hívtak, mert pelenkás koromban a cukrot cuki vagy duci néven neveztem. Hányadéves volt az elnöki látogatás idejében, és hogyan viszonyultak a szlovákiai magyar diákok Masarykhoz ebben az időben? Akkorán, 1930 januárjában már negyedéves voltam... Masaryk olyan személyiség volt, akit szemben Benešsel egy bizonyos fokú tisztelet vett körül. Tisztelet vett körül, mert részben őtőle várta a kisebbségi magyarság a republikán belüli sorsának jobbra fordulását. Másrészt őbenne látták azt az embert, aki esetleg egy Magyarországgal való békés megegyezés keretében, a nemzetiségiek sorsának javítása érdekében hajlandó lett volna a határ megváltoztatására is. Ő 1928 körül ugyanis egy Pályi Ede nevű újságírónak interjút adott - ami meg is jelent a Pesti 31 Dobossy Imre (1908-1981): Jogász, publicista. A Sarló mozgalom egyik vezető egyénisége, főként kisebbségi kérdésekkel foglalkozott. Érsekújvárott volt ügyvéd, majd 1945 után Budapestre költözött. 32 Tallós Prohászka István (1896-1974): Festőművész, publicista. A Sarló mellett bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság munkásságába. Festményein az expresszív figurális kompozíciók által jeleníti meg a társadalmat. 33 Szombathy Viktor (1902-1987): író, publicista. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület főtitkára, 1936- 1940 között a komáromi múzeum igazgatója. Számos cikk, kritika, vers és elbeszélés szerzője. 34 Sáfáry László (1910-1943): Költő, tanár. A Sarló mozgalom tagja, Az Út című folyóirat szerkesztője. BOROSS ZOLTÁN
