Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
Napló ban - (Ez is megvan a debreceni Sarló-gyűjteményben), ahol Masaryk, a sorok között, a határok megváltozására is hajlandóságot mutatott. Az interjút később Beneš dezavuálta. A legújabb történeti kutatások viszont azt bizonyítják, hogy bár Masaryk kifelé valóban tett effajta kijelentéseket, ám a saját végrehajtó apparátusának ezzel éppen ellenkező utasításokat adott, amelyek végső fokon a magyarság mielőbbi beolvasztását szorgalmazták. Érezhető-e volt ez a Janus-arcú politika már akkor is, vagy nem? Nem. Nem! Én ezt azért ezt így nem merném mondani. Az nem vitás, hogy Masaryk a Hradzsinnak a foglya volt. Ez azt jelenti, hogy tanácsadói, Beneš és Kramár35 az elnök akcióit dezavuálták és így ő egy elszigetelt egyéniség lett, akinek a hangja nem jutott el kifelé. Néhány intézkedést mégis meg tudott tenni, ha nagyon át tudta törni ezt a záróvonalat. Tehát a nép körében, a magyarság körében kétségtelenül ő szimpátiának örvendett. Nem azt mondom, hogy szerették, hogy rajongtak érte, de szimpátiának örvendett, már csak azért is, mert ő volt az egyedüli nagy politikus, aki lejött a magyarok közé, először Sztregovára, ahol megkoszorúzta Madách Imre szobrát. Elment Losoncra, elment Fülekre, fogadta a magyarok deputációját, a mi deputációnkat, és nagyon érdekes kijelentéseket is tett éppen nekünk. Hogy emlékszik vissza erre a találkozóra? Mentem arra a bizonyos kihallgatásra, 1930. január 27-én, a vonatom egy órakor indult. Ezt megelőzően szigorlatoztam Pozsonyban. Akkor az újságok már hozták, hogy magyar diákdeputáció megy a köztársasági elnökhöz. A köztársasági elnök nevezte ki az egyetemi tanárokat. Tehát mikor bementem az egyetemi tanárhoz, és megmondtam a nevemet, rögtön megkínált cigarettával és megkérdezte, hogy miről fogunk „ott” tárgyalni. Mondottam, hogy a kisebbségi problémákról és a politikai, gazdasági élettel, tudományi élettel összefüggő kérdésekről. A tanárom kikísért az ajtóig. Megrázta a kezemet és sok szerencsét kívánt. A vonaton Prágáig tanulmányoztuk Masaryk írásait. Könyveket vittünk magunkkal és olvasgattuk az elnök kiadványait, részben magyarul, részben németül, részben csehül. Masaryk mentalitását azzal lehet a legjobban meghatározni, ha azt mondom, „a demokrácia discussió” és hogy „nem Marx, hanem Jézus”... Etikai beállítottságú tudós ember volt... ...és tudtommal szabadkőműves. A szabadkőműves páholyhoz voltak kapcsolatai, de nem volt szabadkőműves. Szemben Benešsel, aki szabadkőműves volt, és ott is visszaélt a hatalmával és félretájékoztatott. A fogadás legelső felkészülési cselekménye volt, hogy először Edgárnak valami ruhát kellett keríteni, mert nagyon szegény volt, nem volt sötét ruhája. Kék ruhát kerítettünk neki, nagyon jól állt rajta, nagyon elegáns volt. Mi jobb módúak voltunk, ő szegény volt nagyon. így kiglancolva megjelentünk a kakastollas legionista kapu-35 Karel Kramár (1860-1937): Jogász, tanár, politikus. Csehszlovákia első miniszterelnöke 1918-19- ben. Konzervatív, nacionalista nézeteket valló politikus, aki a nemzetállamban hitt a nemzetiségi állam helyett.
