Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
lőtt „adysta" volt. Voltak csatlakozó barátaink, akik közel száz versét is tudták sza- 23 válni. Ady volt az állandó program. Ady lett életem örökös kísérője, vigasztalója és lelkesítője. Volt idő, amikor nem is tudtam más verset, nem is ismertem más költőt, csak Adyt. Ezzel szemben voltak antagonistái is az Ady-kultusznak, akik Adyban az ország elpusztítóját, a magyarság megtagadóját, az úri rend elárulóját, a vérbajos Adyt, a zsidóbarát Adyt, a forradalmár Adyt, a kommunista Adyt látták, és nem látták magát Adyt, az embert, a prófétát, aki mindent előre látott, hogy mi következik be, és látta azt is, hogy mindennek mi lettünk az áldozatai. A korabeli visszaemlékezéseket hallgatva vagy olvasva úgy tűnik, hogy Adynak sokkal nagyobb, elementárisabb hatása volt a kisebbségi magyarságra, mint az anyaországban élőkre. Mi ennek a magyarázata? Valóban óriási, egy életre szóló generációs hatással volt ránk. Valahogy elsősorban azért, mert Adyban egyszerre volt benne az, amire vágytunk: a szépség és az igazság is. A cserkészetből alakuló egyetemista diákcserkészcsapat, a Szent György Kör az első valóságkereső falujárók csapata volt a mi tájainkon.19 Zsebünkben ott volt egy Ady-kötet, amit úgy cipeltünk magunkkal, mint a papok a Bibliát. Mindenhol Adyt olvastuk fel. Az elnyomott magyar népnek a jajkiáltását véltük felfedezni Adyban. „Itt valahol, ott valahol négy-öt magyar összehajol”. Adyt idéztem, mikor Móricz Zsigmondot fogadtam a feledi állomáson. Levélféle Móricz Zsigmond Úrhoz: „Súrlódjon az írás, Móricz Zsigmond Úrhoz!” Én szubjektív is kötődtem Adyhoz. Édesapám debreceni kollégista volt, és egy időben végzett Ady Endrével. Személyesen ismerte és tisztelte Ady Endrét, mert igaz magyar ember és jó kálvinista volt. Mindig mondogatta, hogy amint kijött Ady malaclopóban a kollégiumból, szemére húzott kalappal és ők revelációval nézték ezt az új Petőfit. 1898 vagy 99-ben történt ez a látomás. A Szent György Kör prágai működése hogy került le Pozsonyba? Prágában alakult ki, 1925. március 6-án írták az alapító oklevelet alá, és először ott jött létre az első regöscsoport. Mikor Balogh Edgár hazajárt Pozsonyba, ott is megalapította a Szent György Kört. A Szent György Körbe, akik haladó gondolkodású diákok és adysták voltunk - Ady-hívők - majdnem mindannyian beléptünk. Ekkor kezdődött meg a falujárás. A falukutatásnak a legelső lépését mi tettük meg Csehszlovákiában. A Kis-Kárpátok környékén kezdtük, aztán Gömörben folytattuk. Kettő, három, négy „szentgyörgyista” összeállt és járta a falvakat, ott telepedett le a faluban. Vittünk vetítővásznat magunkkal. Olyan képeket, amiket tudtunk szerezni a „laterna magicához” - a vetítőgéphez. Vetítettünk a falusiaknak. Budapestről is kaptunk anyagot, itt kapcsolódtunk azután Karácsony Sándorhoz20, aki ebben az időben szintén megmozdult Magyarországon. Tőle kaptuk a Ludas Matyi-képeket. A Ludas Matyit vetítettük a faluban legtöbbször. Közben volt mindig egy diák, aki szavalta a Ludas Matyit Fazekastól. 19 1925-ben alakult öregcserkész-körként Prágában, mely a Sarló mozgalom elődjének tekinthető. Ismert tagjai voltak Győry Dezső, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor. 20 Karácsony Sándor (1891-1952): Filozófiai író és egyetemi tanár. A magyar filozófia egyik fontos alakja. BOROSS ZOLTÁN
