Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Komáromból Kaliforniába. Interjú Hites Kristóffal
HITES KRISTÓF 220 Hogy lehetett akkor a szlovák államba utazni? Vízummal, de beengedtek. Én ismételten meglátogattam a nővéremet, aki Nyitra mellett volt tanítónő és barátaimat, régi barátaimat. Az akkori Budapesten működő szlovák nagykövetség sok tagja most Amerikában van. Emigrációban. Grébert,211 Kirschbaum.212 Grébert Svájcban, Kirschbaum pedig Torontóban. És ők a szvetovi szlovákok - ez az ő egyetemes szervezetük, a szlovákok világszervezete. Azoknak a vezető személyiségei. A háború alatt hol tartózkodott? Pannonhalmán készültem a tanári vizsgáimra, három év alatt elvégeztem a tanári vizsgáimat és kértem a főapátot, ha lehet, ne helyezzen vissza Komáromba. Én nem akartam újra kisebbségi világba, a régi kisebbségi világ környezetébe kerülni. így helyezett Sopronba, ott kezdtem a tanári működésemet 1943-ban. És 1944-ben, amikor a háború már vége felé közeledett és majdnem nyilvánvalóvá vált, hogy az oroszok győznek és Csehszlovákiát vissza fogják állítani, akkor behívtak Sopronból katonának. De mivel a városi parancsnoknak a fiát tanítottam, az osztályomban volt, és a gyerekek annyira szerettek, hogy a gyerek kérésére Sopron parancsnoka megengedte azt, hogy három napot tanítsak, három napra visszamenjek az esztergomi katonai kórházba lelkészként. De a katonai esperes - nevére hirtelen nem tudok visszaemlékezni - mindenáron ki akart küldeni a frontra, a parancsnok mentett meg a fronttól azért, hogy folytathassam Sopronban a tanításomat. Sopronban befejeztem az első osztályt, és akkor a főapát már tudta, hogy változás jön, visszakerül a visszacsatolt vidék és Sopronból Komáromba kaptam meg az áthelyezésemet. Mert Komáromban akkor összegyűjtötte a volt komáromiakat abban a reményben, hogy az új Csehszlovákia tűrni fogja a székház vagy a szerzetesközösség létezését és megnyithatjuk újra a magyar iskolát, a komáromi gimnáziumot. Ez melyik évben volt? Ez 1944-ben. Kelemen Krizosztom213főapát úr már tudta, mi következik. És az összes komáromi diákot összegyűjtve 1944 őszén megnyitottuk iskolánkat, de kicsit később, 1945 áprilisban már be is kellett zárni az iskolát. 1944 áprilisában, korán kellett érettségiztetni. Az orosz támadások miatt nem az iskolában, hanem a bencés pincéjében érettségiztettünk. Ott folytak az érettségik. És egy nagyon fájdalmas, szomorú érettségi volt, mert akkor Komáromban a 8. osztálynak lettem az osztályfőnöke, mert az előző osztályfőnököt visszahelyezték Sopronba és engem helyeztek át Komáromba, és ő a 7. osztálynak volt az osztályfőnöke. így kerültem a 211 Arvéd Grébert (1915-2001): publicista, jogász, diplomata. Az önálló szlovák állam idején először Ferdinand Ďurčanský külügyminiszter személyi titkára volt, majd diplomáciai szolgálatot látott el. 1944-ben Svájcba emigrált, s egy néhány éves argentínai kitérő kivételével ott élte le az életét. A külföldön élő szlovákokat tömörítő Szlovák Világkongresszus egyik vezetője volt. 212 Jozef Kirschbaum (1913-2001): Politikus, diplomata. A fasizmussal szimpatizáló fiatal szlovák radikális nemzedék egyik vezető képviselője. A szlovák állam 1939-es kikiáltását követően a Hlinka-féle Néppárt egyik vezetője. Később diplomáciai szolgálatot vállalt. 1945-ben Svájcba emigrált, később pedig Kanadában telepedett le. 213 Kelemen Krizosztom (1884-1950): Pannonhalmi főapát 1933 és 1947 között. 1945-ig az MTA és a felsőház tagja. 1947-ben Brazíliába távozott.
