Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Magyarként a harmincas évek Prágájában. Interjú Göndöcs Lászlóval
Sarlót a kommunista párthoz kötötte, és ezzel tulajdonképpen a Sarló eredeti 195 irányvonalát, amely nagyon komoly szociális és magyar népi vonal volt, de a Dunamedencében élő népek közösségét és egymásra utaltságukat kihangsúlyozó elgondolást és politikai cselekvést is - más irányba vitte. Ezt az eredeti utat ő megzavarta, azzal, hogy a kommunista párthoz kötötte a mozgalmat. Sokan ezért nem követték őt, és a kommunista pártba sem léptek be. Ez később - 1945 után - meg is mutatkozott, amikor azok a sarlós tagok, akik követték Edgárt, Magyarországon a magyar kommunista pártban is funkciót kaptak. A Sarló másik része, tehát Szalatnai Rezsőék és a többiek, talán később Peéry is, megmaradtak a magyar úton, a Sarló eredeti szemléletében. Ezek nagyon tisztességesen kiálltak a magyarság érdekeiért a legnehezebb kommunista években itt, Magyarországon és - mondhatom - egyes tagjai odaát, Szlovákiában is. Ez a Sarló és a Prohászka Kör közötti világnézeti probléma mit jelentett a magyar társadalom számára? 1918 után a gazdasági helyzet romlott. Az 1920-as évek világgazdasági receszsziója által okozott válság nagymértékben sújtotta a magyar társadalmat. A magyar iparvállalatokat tönkretette, de néhányon közülük tudott segíteni a cseh ipar. E kevesek közé tartozott például a losonci posztógyár, amely egy ideig megmenekült, továbbá a füleki gyár, mely kisebb kapacitású volt. Ezt a cseh tőke felkarolta, így tovább működhetett. Sokat jelentett ez a magyar munkások számára, mert itt több ezren dolgozhattak. A losonci Rakottyai-183és Sterlicht-gyárat a cseh tőke azonban megfojtotta, nem engedte hitelhez jutni; a magyarországi bankokban lévő tőkéje odaveszett a forradalom idején, az 1918-20-as években. Ez óriási munkanélküliséget okozott. Talán Losonc volt Szlovákia egyik olyan városa, amelyben a munkanélküliek száma a legmagasabb, s nyilván ezzel összefüggésben a kommunista párt ereje a legjelentősebb volt. Amint a munka elkezdődött, a gazdasági helyzet is stabilizálódott, némileg javult, s társadalmunk szerveződése is más irányba indult el. Az általunk - ezen a keresztény és nemzeti alapon álló ifjúságot, egyetemi hallgatókat értem - végzett tevékenység egyre közelebb került a magyar társadalomhoz. Mert hiszen a magyar társadalom zömében - vidéken, de bizonyos mértékben a városokban is - konzervatív gondolkodású volt, tehát magyarságához, vallásosságához, keresztény világnézetéhez ragaszkodott. így azok, akik ezen a vonalon dolgoztak - egyetemi hallgatók és az egyetemi hallgatókból lett fiatal értelmiség -, közelebb kerültek a társadalomhoz a dolgok objektív tényei alapján, hiszen azok a rétegek, melyekkel találkoztak, befogadták ezeket a modern keresztény világnézeti és a társadalom szerveződésére vonatkozó elveket. Viszont annál kevésbé tudott a Balogh Edgárféle koncepcióval dolgozó Sarló a magyar társadalom támogatására számítani és építésében részt venni. Az 1930-as évektől kezdve a magyar társadalom magára talált és új szerveződéseket indított el. Pártok már léteztek, mégpedig a Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt - ez is mutatja, milyen szemlélet uralkodott -, valamint a 183 Rakottyai György 1892-ben alapította meg a Losonci Magyar Bádog és Vasedény Zománcozó Gyárat, amelynek a termékei a világ számos országába eljutottak. ÖNDÖCS LÁSZLÓ
