Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Magyarként a harmincas évek Prágájában. Interjú Göndöcs Lászlóval
GÖNDÖCS LÁSZLÓ 196 kommunista párt és a csehszlovák pártok, amelyek igyekeztek bizonyos agrárrétegeket is megnyerni és beszervezni. Főleg a kommunista pártnak volt sok magyar tagja. Megindult a társadalom építése, ami azt jelentette, hogy megindult a kulturális munka? Az SZMKE-t, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületet hosszú huzavona után végül jóváhagyta a kormány, elindulhatott tehát egy országos jellegű kulturális szerveződés. Az ifjúsági szervezkedést csak felekezeti alapon engedélyeztek abban az időben. Ezt a lehetőséget kihasználva a következő dolog történt: volt egy ifjúsági egyesület, a Združenie katolíckej mládeže na Slovensku (Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egyesület), melynek működését egész Szlovákia területén engedélyezték. Az egyesület záradéka lehetővé tette magyar nyelvű és magyar szervezetek létesítését is e mozgalom (melynek élén a katolikus egyház részéről Bubnió rozsnyói püspök állt) keretén belül.184 Bubnió nem volt soviniszta, legalábbis nem mindig. A vele való kapcsolatunkat összegezve azt kell mondanom, hogy Bubnió végeredményben nagyon toleránsán és segítőkészen viselkedett, hiszen lehetővé tette, hogy az idézett záradék alapján megindulhasson egy magyar ifjúsági szervezkedés, a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE). A SZKIE 1932-33-ban Persén szerveződött. Meggyesi Sándor,185a persei kántortanító és Kovács Gyula, az akkori fülekpüspöki plébános indította el, a velünk, egyetemi hallgatókkal való beszélgetés alapján, tehát ott álltunk mi is a mozgalom bölcsőjénél. Főleg a falvakban, de néhány városban is létrejöttek ezek a szervezetek, melyeket Meggyesi Sándor - aki előzőleg a Losoncon működő YMCA titkára volt - nagyon ügyesen, szakszerűen vezetett. A szervezkedés viharos sebességgel terjedt az egész ország területén. 1937-ben már 12-13 ezer fiatal volt beszervezve közel 320 községben, településen, s ez az akkori viszonylatban nagyon nagy dolog volt. A szervezetek jelentősége egyebek közt az volt, hogy állandó nevelő- és kulturális munkát végeztek, tehát nemcsak vallásos tevékenységet fejtettek ki, hanem Meggyesi Sándor koncepciójában valójában közművelődési szerepet töltöttek be. Szakelőadásokat, de általános műveltségi előadásokat is tartottak előre kiadott programfüzetek alapján, konferenciákat szerveztek. Ez a sokezres SZKIE-tábor jelentős erőt képviselt a magyar ifjúság körében. Később ez a szervezkedés leányvonalon is elindult - központi titkára Esterházy Lujza volt, és olyan személyiségek, mint Salkaházi Sára186 is részt vett ebben a szervezkedésben. Itt fontos megjegyez-184 Michal Bubnič [Bubnics Mihály] (1877-1945): Püspök. Esztergomban teológiai tanulmányokat folytatott. 1925-ben rozsnyói püspökké szentelték. Az első bécsi döntés után a helyén maradt. 185 Meggyesi Sándor (1901-1980): Pedagógus, író. 1925-1928 között a losonci YMCA vezetője. Az 1930-as években a Szlovenszkói Magyar Katolikus Ifjúsági Egyesület magyar tagozatának szervezője, majd 1938 után a KÁLÓT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületé) szervezője és elnöke. 186 Salkaházi Sára (1899-1944): Kassai születésű újságíró, tanár és szerzetesnővér. Tanárként kezdte pályafutását, 1929-ben belépett a Szociális Testvérek Társaságába. Később több lapban publikált, szerkesztette a Katolikus Nőt. Esterházy Lujzával megalapították a Katolikus Nőszövetséget. 1937-ben Budapestre költözött, ahol 1940-ben szerzetesi fogadalmat tett, és megkezdte a Munkásnő Főiskola kiépítését. A német megszállás és a vészkorszak idején üldözötteket menekített. Ezért a nyilasok meggyilkolták. 2006-ban boldoggá avatták.
