Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Magyarként a harmincas évek Prágájában. Interjú Göndöcs Lászlóval
GÖNDÖCS LÁSZLÓ 194 hászka Körök mozgalma.180 Rády Elemér jogászhallgató volt Prágában - egyébként kiváló felkészültségű ember, méltó tagja az akkor nagyon színvonalas fiatal egyetemi hallgatógárdának. Prágában abban az időben ott találjuk Dobossy Lászlót, Baráthot, Kassáról Brück Tóbiást (mi csak Tóbinak hívtuk).181 Ott volt Borsody István182 is, Helyei Laci, Czapf Laci, Rády Elemér, Jablánczy István, Jablánczy Miklós, Sinkó Feri. Most hirtelen ezek a nevek jutnak eszembe azok közül, akik jelentős szerepet játszottak a prágai szellemi életben. A Prágában tanuló magyar ifjúság tehát polarizálódott. Egy baloldali - sarlós, és egy keresztény (katolikus) világnézetű csoport jött létre. Ez utóbbit képviselték a Prohászka Körök. Melyek voltak azok a legalapvetőbb kérdések, amelyek vita tárgyát képezték a két kör, két felfogás között? A legalapvetőbb a világnézeti, a filozófiailag determinált kérdés volt. Mégpedig úgy, hogy az egyik, a Sarló, egy materialista, a másik pedig egy keresztény világnézetet fogadott el. Ennek a keresztény világnézetnek a lényege az volt, amit Jacques Maritain és az akkori szellemi tényezők képviseltek: 'a primauté de spirituel’, tehát a szellem elsőbbsége az anyagi világgal szemben. Ez azt jelentette, hogy a szociális kérdések fontosságában mindannyian egyetértettünk. Sőt, nagyon közeledett a két nézet egymáshoz, mert egyes kongresszusokon a Prohászka Körök is a kérdés igazságos megoldását javasolták, nem az abszolút korlátlan magántulajdonon alapuló gazdasági, társadalmi rendszer kialakítását támogatták. Ezzel szemben a Sarló nem a magán-, hanem a kollektív tulajdonra épülő gazdasági rendszer kialakítását tűzte ki célul. Tehát a vita lényege a legkardinálisabb kérdésről, a materialista és a szellem elsőbbségét hirdető keresztény világnézetről folyt. Ehhez kapcsolódtak a társadalmi problémák is, az emberi méltóság jogai a kollektív jogokkal szemben. E két szellemi irányzat egymáshoz való viszonyát sok társadalmi és világnézeti vita jellemezte Prágában, a Dobossy Laci által vezetett Sarló és a Rády Elemér vezette Prohászka Kör között. Rády után én lettem a Kör elnöke, és többedmagunkkal, Spalek Lórival, Kirtnof Mártonnal, a Jablánczyakkal a keresztény világnézet, a tomisztikus filozófia igazságai mellett kiállva vitáztunk. Ez a kérdés magyar viszonylatban hogyan jelentkezett, hogyan csapódott le a gyakorlatban? A Sarló - Balogh Edgár tevékenysége révén - egyre jobban közeledett a kommunista világnézethez és a kommunista párthoz. Tudjuk, hogy Balogh Edgár a 180 Rády Elemér (1910-1942): Jogász, publicista. Prágában tanult, ahol a Szent György Kör aktív tagja lett. Megszervezte a Magyar Főiskolás Cserkészek Körét, majd a Sarló mozgalom baloldalra fordulását követően a Prohászka Kör szervezésében vett részt, annak első elnöke, majd az Új Élet folyóirat főszerkesztője lett. Az 1930-as éve közepén Magyarországra költözött. 181 Baráth László (1910-1975): Ügyvéd, publicista. Jogot tanult Prágában. A Magyar Akadémikusok Köre elnöke, az alumnuszokat tömörítő Gömöri Diéta alaptója. A Szlovenszkói Magyar Evangélikusok Szövetségének jegyzője volt. 182 Borsody István (1911-2000): Történész, publicista. Jogi tanulmányait követően az 1930-as évektől a Prágai Magyar Hírlap budapesti tudósítója volt. 1945 után a washingtoni magyar nagykövetségen dolgozott. A Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 között című kötet szerkesztője.
