Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
A keresztutat vállalni kell. Interjú Sinkó Ferenccel
SINKÓ FERENC 162 Leginkább az az ember, aki beszervezett a gimnáziumba, Horváth István tanár úr.152 Történelem és latin szakos volt, ő adta az első szociológiai könyveket a kezembe. Tudniillik a gimnáziumokban indult el az a csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalom, amelyből később kinőtt a Szent György Kör és a Sarló, a másik oldalon meg a Prohászka Körök, szóval a katolikus ifjúsági mozgalom, s középen volt a Magyar Munkaközösség. A Szent György és Sarló mozgalomban nagyjelentőségű munkát végzett a Losoncon megjelenő A Mi Lapunk, amelyik 1921-ben indult pár száz példányban. A magyarság peremvidékein sok nagy költő, író született. Mikes Kelemen Zágonától fel egészen Szakolcáig, a nemzeti ébredés mindenkor a magyar-szlovák, a magyar-román, magyar-jugoszláv és a magyar-német nyelvi határvonalakról indult. Ez nem véletlen, így van ez az egész Európában, a Kalevala Karjaiéban született, s a svédeknél sincs ez másként. No, a gimnáziumokban a diákság jelentős része igen korán bekapcsolódott a diákmozgalmakba. Ez az ipolysági gimnáziumban mit jelentett? Óriási vitákat jelentett... Adyt, Móricz Zsigmondot és Szabó Dezsőt olvastuk, s kezdődött nálunk is a romantikus paraszt-szemlélet, paraszt-imádat, ebből nőttek ki aztán a különböző főiskolás mozgalmak. Akkor még nem tettünk különbséget Szabó Dezső és Móricz Zsigmond között, mindegyik egyformán „új magyar” volt. A szlovákok első intézkedése 1918 után az volt, hogy begyűjtötték a felvidéki magyar közigazgatás vezetőit, s elvitték őket Hlava várába, mégis nemsokára, már 1922- ben megalakultak a magyar politikai pártok.153 S kísérletek történtek a kulturális egyesületek megalakítására is. S ezek a szervezetek követelték a magyar nyelvű főiskolák megnyitását, 1923-24-25-ben pedig az 500 000 magyar katolikus is megszólalt: önálló magyar püspökséget kértek maguknak. A végső cél meg természetesen egy önálló felvidéki magyar társadalom kiépítése volt. Az előbb említette a Losoncon megjelenő A Mi Lapunkat. Hetedikes gimnazista volt, amikor megjelent benne egy írása. Hogyan került kapcsolatba a lappal? János gazda hétköznapja, vagy valami ilyesmi volt az írásom címe. Paraszti tárgyú történet volt, Szabó Dezső-utánérzés. Meg Móricz Zsigmond parasztszemléletét próbálgattam benne. Szembe kívántam menni azzal az idilli parasztképpel, amely akkoriban a népszínművekben divatozott. De annyira, hogy úgy mondjam, szociális volt a tartalma, hogy a drága jó nagybátyám, Lestár István, akit már említettem, kétségbeesve írt egy levelet a bátyámnak, aki akkor már itt volt, Pesten, itt tanult orvosnak, hogy Józsi, a Feriből kommunista lett. Ekkor indult el a Szent György Körök ún. Magyar Akadémikus Köre, tagjai a három csehszlovák egyetemi városba: Prágába, Brünnbe és Pozsonyba került magyar egyetemisták. Mert korábban még magyarországi egyetemekre jártak tőlünk, az én bátyám is, 19-20-21- ben még dagasztóteknőn úszott át a megáradt Ipolyon a magyar oldalra. Az első generációban még volt valamiféle magyar etatizmus. Ez az etatizmus abban állt, hogy apáink és bátyáink egyre várták, hogy a magyarok megismétlik a Csehszlo-152 Horváth István (1885-1941): Pedagógus, történész. A Pázmány Péter Tudományegyetemen történelmet tanult. Helytörténeti kutatásokat folytatott Ipolyságon és környékén. A Hanza Szövetkezeti Áruközpont egyik helyi elnöke és a helyi Katolikus Legényegylet elnöke volt. 153 Az első szlovenszkói magyar pártok valójában már 1919 végén, 1920 elején megalakultak.
