Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Mihályi Molnár László
MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ 330 A Polgári Fórum kettévált. Egyik csoportja megalakította az Együttélést. Akkor még nem is volt neve a szerveződésnek, pártként még nem alakult meg, de már egy külön csoportként működött. Lényegében azokból állt, akik annak előtte a klubot szerveztük Szepsiben, Zachariáš Pisti, Köteles Laci, Bubenkó Gyuri Hímből, Balogh Gizi, Tamás Zsuzsa. Amikor országos szinten megalakult az Együttélés, rögtön utána helyi szinten is létrejött, ez a csoport vette át a megalakítás feladatát. Akkor talán még aláírásokat is kellett gyűjteni a megalakuláshoz. Aztán márciusban volt az alakuló kongresszus, ha jól emlékszem, március vége felé. És akkor már innen, Szepsiből és környékéről is mentünk az alakuló ülésre. Ennek az időszaknak a gyermekbetegsége volt, nemcsak az Együttélésé, hogy nem voltak még igazán demokratikus keretek. Aki jönni akart, az jött, aki jelentkezett, valamit elvállalt, az volt benne a pártban. Ami azzal a veszéllyel járt, hogy olyan emberek is bekerültek a mozgalomba, akiket valahonnan célszerűen küldtek. Azt kapták feladatul, hogy épüljenek be az alakuló új mozgalmakba, sőt lehetőleg szerezzenek vezető szerepet bennük. És ezáltal valószínűleg valamennyi információ rögtön ki is szivárgott belőlük. Ez volt a legnehezebb ebben az időszakban. Szinte valamennyi településen megalakult a helyi szervezet, helyi csoport. Azokat az embereket megkeresve, akikkel azelőtt is valamilyen formában, rendezvényeken, nyári táborokban, népművészeti fesztiválokon, egyéb tevékenységben együttműködtünk, velük megalakult egy járási testület is, de valódi tagbázis továbbra sem volt. Tehát a választásokra való felkészülésben az Együttélés annak ellenére, hogy koalíciót kötött az MKDM-el, itt egyedül maradt, mert az MKDM-nek nem volt semmi bázisa a környéken. Az MKDM az Ipolyságon túl valahogy nem jutott. Volt Helmecen némi szerveződés, Kassán egy-két ember, de nem volt szervezett ereje a mozgalomnak. Lényegében az Együttélés errefelé, Keleten vegyes összetételű maradt. Az egyik oldalon egy keresztény-konzervatív, a másikon egy piacorientált, liberális irányzat érvényesült benne, és van egy része, amelyik ma is meglehetősen demagóg gondolatokat őrizget. Tehát gyűjtőpárt lett, nincs, nem is volt kialakult ideológiája.- A feléledő nacionalizmus itt, Szepsiben hogyan jelentkezett?- Az első nagy lökés az első nyelvtörvénytervezet volt a parlamentben, amikor ugye kiderült, hogy nemcsak a magyarok, hanem a csehek ellen is elindult egy hadjárat. Ott voltam a téren a parlament előtt Pozsonyban, amikor a nyelvtörvényt készültek elfogadni. Nem is annyira a magyarok ellen voltak ott, mint a cseheket szidalmazták, hogy ők tettek minket tönkre. Szóval alkoholtól gőzölgő hordószónokok vitték a prímet. Nagy tapsot kaptak és lincselési hangulatba őrjöngtek ott, a parlament előtt. Azt hitték, ez a nyelvtörvény majd megoldja Szlovákia összes problémáját. Hogy egy csodaszer, mint a hajhullás elleni gyógyszer. Csodaszerként akarták alkalmazni, a szlovákiai gazdaság szerencsétlenségére. Kábítószer volt, jól hangzott, ment is. S ezt a nacionalista politikát először a Matica vitte, itt, helyi szinten is.- Szepsiben, ha jól tudom, már 1990-ben működni kezdett a Matica. Talán már februárban is működött?- A Matica azelőtt is működött, ugyanazokkal az emberekkel, mint később. Az első választások után gondok voltak a városban például a feliratokkal, amikor az önkor-