Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Liszka József
LISZKA JÓZSEF 304 hányadik kötetében a Csemadok kiadásában később. Utána Csókás Feri bácsi hatására a kurtaszoknyás falvak néprajzát kezdtük. Szerettük volna, hogy monográfia legyen belőle, de ebből nem lett semmi. Azért eredménye lett. Közben még, amit elfelejtettem mondani, meghívtunk előadókat is Magyarországról. Tehát elég jó, na nem egyetemi szinten, de az önkéntes gyűjtők számára egy viszonylag jó szakmai hátteret sikerült biztosítanunk.- Ez érsekújvári szinten zajlott?- Ez járási szinten volt. Ehhez én vittem a szakmai tudást mondjuk, a Dániel Erzsi meg mint a Csemadok járási bizottságának az instruktora, a szervező munkát végezte. Szétküldte a levelezést, megszervezte a találkozásainkat, tehát fontos volt ez munkamegosztás. Ez egy darabig ment így szombatonként, aztán kitaláltuk, hogy csináljunk egy nyári kutatótábort is. Azt hiszem, 86-ban már csináltunk. Összesen volt kutatótábor az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás falvak közül Barton, Kőhídgyarmaton, Bényben. Kéménd volt az első. Ezek a táborok is úgy néztek ki, hogy egyhetes összejövetelek voltak, délelőtt valamilyen tanulás volt, előadások hazai vagy magyarországi előadók Ág Tibor, B. Kovács Pista, Méry Manci, illetve Kosa Laci, Selmeczi Kovács Attila, Laczkovics Emőke, Novák Laci mindig itt volt, Lukács Laci szintén mindegyiken ott volt.- Honorárium meg minden nélkül jöttek?- Igen, mindenki. A tábor költségét, a kaját meg ilyesmit a Csemadok állta. De honoráriumot nem kaptak, az biztos. A szállást a helyiek elintézték valamilyen munkásszálláson, ahol a kombájnosok aludtak. Még ahhoz is kellett igazítanunk, hogy ha a cseh kombájnosok jönnek, akkor nem mehetünk. Vagy előttük, vagy utánuk kellett menni. Ezt nem tudom pontosan, mert ezt Őszi Irma meg Dániel Erzsi intézték. Hogy a Csemadok által, az is lehet, hogy Irma néni összeköttetései által a falu meg a szövetkezet is valamivel beszállt. Az ott-tartózkodás költségei adva voltak, azt valahogy előteremtette a Csemadok. A kollégák megjöttek, egyrészt ilyen elhivatottságból is, hogy a kisebbségi magyarok közé, másrészt meg szakmailag is egy hétig tudtak gyűjteni, kutatni, aztán profitáltak is ebből többen. Tehát írtak tanulmányokat, aki meg nem, az vessen magára. De őnekik ez szakmai hasznot is hozott mindenképpen.- Közben az Iródia közelébe kerültél.- Igen, a Gyulával, akivel, miután kiebrudalták őt Szerdahelyről és Újvárba került, mi jó barátságban voltunk. Ott sertepertéltem a környéken, együtt ittunk meg dorbézoltunk, ha úgy adódott. Tehát automatikusan, alanyi jogon benne voltam ezekben a dolgokban. De nekem eszembe se jutott volna, hogy az Iródiának esetleg lehet ilyen tudományos kiágazása is. Gyula ezt egyébként el is felejtette, most hogy többször is visszaemlékezett rá, soha nem említi. Már kétszer is szóvá tettem ezt neki, erre mindig megígérte, hogy már a legközelebb megemlítem, csak olvasd el. Olvasom, megint nem említi. Miközben az Iródia-füzeteknek, azt hiszem, legalább 2-3 száma külön szám volt, és a többiben is voltak elszórtan néprajzi tárgyú írások.- Kinek volt az ötlete, hogy ezek az írások megjelenjenek?
