Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gyurgyik László
GYURGYÍK LÁSZLÓ 146 - Tulajdonképpen ez az egész úgy alakult, hogy a JAIK-ot szerveztük, valaki szólt, hogy figyelj, most megyünk az egyik klubtagnak a lakására, ott lesz a Duray, Szabó Rezső stb., és esetleg jön még egy előadó Magyarországról. Tehát akik valamit próbáltak tenni abban az időben a legális keretek között, bizonyos munkák során megismerték egymást, közülük néhányan a jogvédő bizottsággal is kapcsolatba kerültek. A kvázi legális tevékenység keretében szerzett vagy kialakult bizalom biztosította az esetleges meghívást a jogvédő bizottság munkájába vagy tevékenységébe. Ezek a kezdeti időszakban olyan spontán, egyszerű dolgok voltak, mint részvétel egy beszélgetésen vagy előadáson egy magánlakáson. Az ilyen előadások leginkább akkor szaporodtak meg, amikor Imre már Magyarországon volt, és küldte a különböző másként gondolkodókat. A dolog másik oldala viszont az volt, hogy Pozsonyból is jártunk át többen és részt vettünk különböző magyarországi rendezvényeken, tehát a szabadegyetemek rendezvényein, Szegeden, Pesten, különböző helyeken. Ez a nyolcvanas évek eleje, illetve a hetvenes évek vége, nemcsak az egyetemi éveim alatt zajlott, hanem már előtte is.- A Duray-per idején te már kapcsolatban voltál Durayval és a bizottsággal. Hogyan láttátok ti ezt akkoriban? Ott voltál esetleg a tárgyaláson?- Az egyik napon ott voltam a tárgyaláson, igen.- A Duray-perre nehéz volt bejutni, mert, úgy tudom, hogy feltöltötték a sorokat jogász hallgatókkal, és csak kevés olyan ember mehetett be a tárgyalóterembe, aki nem a hatalom részéről volt ott. Mennyire emlékszel erre?- Nem emlékszem pontosan, lehetséges, de nem biztos. Valahogy úgy szerveztük meg a dolgot, hogy beosztottuk, az egyik nap az egyik ismerős, a másik nap a másik ült be a tárgyalóterembe, és valószínűleg valami olyasmit csináltunk, hogy elmentünk már korán, hogy biztosan bejussunk.- És egyetemistaként nem érzékeltétek ezt veszélyként?- De igen, egyértelműen. Duray két alkalommal volt börtönben, és amikor ezek a folyamatok elkezdődtek, voltunk néhányan, akik kapcsolatban álltunk egymással, akik tudtunk egymásról, szállítottuk egymásnak az információkat. Volt egy házaspár, akitől jöttek az információk. És jöttek az információk arról, hogy most XY-t vitték el kihallgatni, vagy XZ-t keresték a rendőrök. Akkor, amikor Durayt letartóztatták, a rendőrség a megfigyelési eredmények alapján sorban megkereste az egyes személyeket, akik Miklóssal kapcsolatban voltak. Erről nekünk már voltak információink. Aki később került a látószögükbe, az jobban fel tudott készülni, hogy mi várható, mi a stratégiájuk, milyen módszerekkel dolgoznak.- Te kaptál valami visszajelzést, beidéztek az egyetemen, vagy jelezte-e a hatalom neked, hogy tilosban jársz?- A rendőrség többször megkeresett. Volt egy vagy két alkalom, hogy Ipolyságon is, mert ez pont a nyári szünetben történt. Volt egy olyan eset, hogy megkerestek Ipolyságon az ipolysági rendőrségtől, hogy Pozsonyban akarnak az elvtársak meg-
