Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Varga Sándor
VARGA SÁNDOR 762 csak vergődés volt. Nem foglalkoztam azzal, hogy pozícionáljam magam valamelyik pártban. Elsőnek az FMK keresett meg, hogy vegyek részt a VPN-nel kialakított közös listájukon. Mivel engem a VPN a saját kormánytagjának tekintett, és annak idején, 1989 decemberében ők hagytak jóvá a kormányzati funkcióra, nem mondhattam nekik, hogy más pártot választottam. így tartottam korrektnek a dolgot. Az Együttélés pár nappal később jelentkezett. Velük közöltem, hogy sajnos már másfelé köteleztem el magamat. A VPN listáján végül bekerültem a parlamentbe. Rövid, alig fél éves parlamenti szereplés után 1991 januárjában lemondtam a képviselői mandátumomról, mert a nevemet az elmúlt rezsim titkosszolgálati szervezeteivel hozták kapcsolatba. Ezután visszamentem a levéltárba. A munkaviszonyom ugyanis ott nem szűnt meg, csak szünetelt a kormányzati és parlamenti tisztségek betöltése alatt. Közben, az új helyzetben, itt is megváltoztak a viszonyok. Az igazgató, aki előzőleg kemény párttag volt, most elkezdett nacionalista húrokon játszani. Konfliktusba kerültem vele. Ezért az első adandó alkalommal megváltam a levéltártól. Ez 1993 szeptemberében történt. A Csemadok könyvtárában helyezkedtem el, ahol előzőleg Végh László dolgozott, akit közben megválasztottak a Csemadok főtitkárává. Ez azonban nem tartott sokáig, mert a Mečiar-kormány megszüntette a Csemadok támogatását, így 1995 elején fizetés nélkül maradtam. Rövid időre felvettek az Együttélés központi irodájába azzal, hogy később pártigazgatói posztra kerülök. Ez azonban a párt szerveiben nem ment át. Ekkor történt, hogy az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi titkárságát ellátó Bárdos Gábor, aki Végh Lászlót helyettesítette, 1995 novemberében eltávozott a Csemadokból, és így az alkuratóriumi titkárság is megürült. Mivel én tagja voltam az IKA 1994-ben megalakult alkuratóriumának, elvállaltam a tisztséget, de az alkuratóriumi tagságról le kellett mondanom. Ezt követően tíz éven keresztül, a nyugdíjba vonulásomig, töltöttem be a titkári tisztséget. (A beszélgetés 2009-ben készült.)
