Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Világi Oszkár

VILÁGI OSZKÁR 1963. április 17., Dunaszerdaheiy. Jogász, politikus, vál­lalkozó. A dunaszerdahelyi magyar gimnáziumban érettsé­gizett, majd a pozsonyi Komenský Egyetem Jogtudományi Karán szerzett oklevelet (1985). Ezt követően 1989-ig köz­jegyzőként dolgozott. A rendszerváltás idején a Független Magyar Kezdeményezés (Magyar Polgári Párt) alapító tag­ja, 1990-1992 között prágai parlamenti képviselője, 1992- től a párt egyik alelnöke volt. 1998-2002 között a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának a tagja. 1992-ben ügyvédi irodát nyitott, 1993 óta vállalkozik, különböző gaz­dasági és pénzügyi intézmények igazgatótanácsának a tagja, illetve elnöke. 2003-tól 2006-ig a Szlovák Államvas­utak Igazgatótanácsának az elnöke, 2006-tól a pozsonyi Slovnaft kőolaj-finomító vezérigazgatója.- Kezdjük azzal, hogy honnan származol, milyen volt a családi háttered?- Itt születtem Dunaszerdahelyen, de végül is a gyerekkoromat Békén töltöttem, egy kicsi faluban Szerdahelytől 20 km-re. Ott élt a dédanyám, aki tehetős föld­­birtokos családból származott. 60 hektáron gazdálkodtak, ami elég nagy gazda­ságnak számított. 48 után szövetkezetesítettek, dédanyám utána már nem dol­gozott. Az egyik lánya, Irénke - mivel nagyanyám édesanyám születése után meghalt - volt a tiszteletbeli nagyanyám. Ő a szövetkezet kertészetében dolgo­zott. A békéi asszonyok nagy része is a kertészetben dolgozott, s én ott nőttem fel közöttük. Abban az időben számomra az volt a legfontosabb, hogy minél töb­bet biciklizhessek, és játszhassak. A lovakat is nagyon szerettem. A falu az idő tájt még benne élt a múltban. Ebből kifolyólag szkizofrén helyzetek adódtak. Volt a szocializmus, a szövetkezet meg miegyebek - de falu értékrendje még a régi­hez igazodott, a templomhoz meg a paraszti élet rendjéhez. Ez formálta az én világlátásomat is. Az emberek templomba jártak, mint régen, nagyanyámat min­denki megsüvegelte és keresztmamának szólította, mert a gyerekek nagy részé­nek ő volt a keresztanyja. A kettősség sokáig fennmaradt.- Iskolába már Dunaszerdahelyen jártál? VILÁGI OSZKÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom