Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Tóth Károly
TÓTH KÁROLY 740 nóra játszották és leírták, azonnal leírták, nagy apparátussal működött a VPN. Ennek a testületnek a fő gesztora Milan Šimečka volt. A politikai testületbe vagy politikai klubba - azt hiszem politikai klubnak hívták - meghívtak szakembereket, intézményvezetőket, regionális szakértőket, 10-15 embert, és akkor mindenki elmondta, akármilyen bőre eresztve is a véleményét, javaslatait, nem számított az idő. Összegezték ezt, ez került a KC-ba, és ott már vitaanyagként vitatták meg a felelős politikusok, az akkori VPN-vezetés. Amikor ezt megbeszélték, és körvonalazódott valami közös megállapodás, akkor az elnök összegezte a vita eredményét, de sose születtek döntések ennek a mechanizmusnak a kihagyásával.- Volt ott egy belső konfliktus, és ott az FMK-nak is volt szerepe, és ez az első időszak volt, amikor Ján Budaj uralta a VPN-nek ezt a testületét, volt egy próbálkozás, hogy átkerüljön a parlament elnökének a pozíciójába, gyakorlatilag eltávolítsák a KC éléről.- Én nem így emlékszem rá, de azt hiszem erre Nagy Laci tudna igazából választ adni. Én úgy emlékszem erre, nem Budaj eltávolításaként zajlott, ő volt az első számú jelölt a parlament elnöki székébe. Tehát az nem az eltávolítását célozta, legalábbis én nem így emlékszem, egyenesen következett abból, hogy ő a KC elnökeként alkalmasnak tűnt erre a pozícióra. Más kérdés az, hogy Budaj személyisége az nem igazán illett bele ebbe a konszenzusos döntéshozatalba. Budaj sok esetben, arra hivatkozva, hogy gyorsan kellett cselekedni, önkényesen döntött, anélkül, hogy a KC-nak a véleményét megkérdezte volna. Ez nagyon sokakat zavart. Lehet, hogy jól jött volna, ha a parlament elnökeként már nem vesz részt olyan intenzíven a KC munkájában, de ilyen eltávolítási szándékról én nem tudok. Ez annál is inkább igaz, hogy mikor megbukott a szavazáskor, a kommunisták gyakorlatilag kiszavazták őt, Budajnak a szerepe a továbbiakban is a KC-ban érvényesült, egészen a lusztrációig. Budaj a lusztráció után esett ki, amikor a parlamentben veszített, utána visszatért, és a Szlovákiai Tanács elnöke lett a VPN- ben, gyakorlatilag a VPN közgyűlésének az elnöke. Akkor még ez egy formálid testület volt, ezen keresztül informálták a járások vezetőit. De amikor Budaj ténylegesen kiszorult a VPN-ből, tehát a lusztráció folytán, a választások után kiszorult a hatalomból, utána próbálta magát visszaküzdeni a Szlovákiai Tanácson keresztül úgy, hogy értelmet adott a Szlovákiai Tanács működésének, azt mondta, hogy ez a VPN legfelsőbb döntéshozó szerve, a KC-t alá kell rendelni a Szlovákiai Tanács döntéseinek. És akkor a legfontosabb kérdés a, a miniszterelnök-jelölt személyének a kérdése a Tanács hatáskörébe tartozott. Ez az első kormányalakítás időszaka volt, 1990 júniusa, az első konfliktusok ekkor jelentek meg a VPN-ben, és ebből került ki aztán győztesen Mečiar miniszterelnökként.- Álljunk meg egy nagyon fontos döntésénél a Nyilvánosság az Erőszak Ellennek, ez pedig az FMK-VPN közös nyilatkozata a nemzetiségi kérdésről. Annak te voltál az egyik megfogalmazója annak idején. Mondanál valamit ennek a közös nyilatkozatnak az előzményeiről? Hogy jött ez létre?-A VPN-nek a legfontosabb dokumentuma az a 13 pont volt, amit azt hiszem, hogy november 25-én fogalmaztak meg. Ez a 13 pont eredetileg 12 pont volt. S csak azért, hogy van már egy 12 pont, s ne legyen egy szlovák 12 pont is, hozzáfűztek
