Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Szabó Rezső
SZABÓ REZSŐ 630 olyan döntés, hogy Kovács László legyen, illetve ez pillanatnyilag született döntés volt, anélkül, hogy Kovács Lászlóval erről eleve tárgyaltak volna. Ezután látogatták meg az FMK részéről Kovács Lászlót, és ajánlották fel neki, hogy legyen a parlament alelnöke. Amit Kovács László elutasított, mondván, hogy ő erre képtelen, és nem vállalja el, semmi ilyen tapasztalata nincs, és szerinte oda egy jogász kellene. Mindjárt javaslatot is tett a jogász személyére, mert tárgyaltak, hogy akkor ki legyen az. S azt mondta, hogy van egy jogász, aki pillanatnyilag munkanélküli, mert egy szövetkezetnek volt a jogásza, de már nincsen ott, és pillanatnyilag munkanélküli, s úgy hívják, hogy Zászlós Gábor. Ekkor mentek el Zászlós Gábor után, akivel, a hírek szerint, amit én kaptam, már előzőleg tárgyalásokat folytattak, hogy legyen a Dunaszerdahelyi járás főnöke, amit ő elutasított. S akkor újra felkeresték őt, hogy legyen a parlament alelnöke. S némi vita és gondolkodás után ő ebbe belement. Hangsúlyozom, ezt az információt, vagy ezt a hírt jóval később kaptam, de megbízható emberek mondták ezt nekem. így volt, nem így volt, nem tudom elbírálni, de tény, hogy Zászlós Gáborból lett azután a parlament alelnöke, én pedig ekkor lettem a parlament elnökségének a tagja. Ennyit erről a hírről mint érdekességről, és mint arra a korra, vagy azokra a napokra jellemző dologról.- Ezeket a parlamenti tisztségeket betöltő személyeket titulálták úgy, hogy kooptálták őket? Tehát nem megválasztották, hanem bevették őket azok helyébe, akik lemondtak a képviselői mandátumukról?- Igen, ők voltak ezek a bizonyos kooptáltak. Én nem ekkor lettem az elnökség tagja. Én már a választások után lettem a parlament elnökségének a tagja, ahol az Együttélés színeiben indultam mint képviselőjelölt. És annak ellenére, hogy a jelölőlista elején voltam, tehát ha már az Együttélés bejut, akkor biztos befutóként, nagy meglepetésemre az akkori választásokon egész Szlovákiában én kaptam a legtöbb kört a nevem előtt. Hasonlóképpen, mint ahogy most Duka Zólyomi Árpád szintén szlovákiai méretben kapta a legtöbb kört.- Annyit még talán hozzá kellene tenni, hogy ez az állapot, ha nem tévedek, 90 júniusáig, tehát az első választásig tartott, ugye? Tehát a kooptált képviselők, akik ültek a szlovák parlamentben, és ez az egyesek távozása és mások érkezése, ez a mozgás, ez körülbelül az első választásokig tartott, az első demokratikus választásokig tartott.- Igen. Ez az első választásokig tartott. December végén vagy január elején, inkább december végén, amikor az alkotmányváltozásról szó volt, és törölték a párt vezető szerepét, és átalakították azt a paragrafust, azt a cikkelyt, hajói emlékszem, a 6. cikkelyt, amely addig a Nemzeti Frontról szólt, és a nem ott lévő tömegszervezetekről, itt került bele az alkotmányba, hogy a Nemzeti Frontban pártok és tömegszervezetek vannak. Tehát többes számban. Tehát itt jutott kifejezésre az alkotmányban az, amit utána, ha jól emlékszem, januárban egy újabb törvény szabályozott, a pártok alakításáról. Itt három dologról volt szó, ami nagyon fontos volt abban az időben. Az egyik volt a gyülekezési szabadság, hisz a diákokat Prágában azért verhették, mert gyülekezési szabadság törvény szerint nem létezett, csak a párt által megszervezett manifesztációk léteztek. A
