Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Sidó Zoltán

- Igen. 605- A párttagok ezt hogyan élték meg? El tudták fogadni?- Ez egy érdekes dolog. Ugye én a kommunista párt tagja voltam 1989. novem­ber 20-ig. 21-én kiléptem és még egypáran a Csemadokból. Tudom, hogy nem mindenki, Balázs Béla, Petrik József és én. A többiek talán átmentek máshova. No most, azt el kell mondani, mi a Csemadokban már novemberben úgy döntöt­tünk, hogy előkészítjük a Jókai Mór Egyetem létrehozására kidolgozott törvényt. Dobos Lacival, Szabó Rezsővel, Bauer Győzővel és ...- Ez mióta foglalkoztatott benneteket? A Jókai Mór Egyetem.- Hát maga az egyetem beszédtéma volt már korábban is, de ezt hagyjuk, mert ennek írásos nyoma nincs, nem tudom dokumentálni. Majd rögtön, ahogy a válto­zás megtörtént, november végén, már fölmerült az elnökségben, hogy jó lenne.- Egyik első feladatként?-Igen, beindítani, és a december 6-i rendkívüli plénum után pedig feladatul kap­ta a vezetőség, hogy tárgyaljon a tudományos élet és az egyház képviselőivel. Úgyhogy ezt megcsináltuk, és egy elég gyors ütemben - hát már amennyire ez egy gyors ütem - megírtuk az elképzeléseinket, és akkor fölkértük Varga Sán­dor miniszterelnök-helyettest, hogy a kormány nemzetiségi osztályán - Végh László dolgozott ott, Mihály Géza, még be-bedolgozott Gyönyör József - vállalják el ennek a törvénytervezetnek az egyeztetését és a lezajlását. Fölvállalták. De­cember végén már tudtam Prágában, hogy ha március végéig nem adjuk le Prá­gában, a Szövetségi Gyűlésben a törvénytervezetet, áprilistól ez a kérdés átszáll a nemzeti parlamentekre, tehát a Szlovák Nemzeti Tanácsra illetve a Cseh Nem­zeti Tanácsra. S mi akkor úgy gondoltuk, hogy Prágában ennek nagyobb esélye van, mint Pozsonyban, a szlovák parlamentben. Mi tárgyaltunk akkor mint Cse­­madokosok a magyar politikai mozgalmakkal, pártokkal. Ne felejtsük el, hogy 89 decemberét írjuk. Akkor egyedül a Független Magyar Kezdeményezés volt már bejegyzett, mert a többi alakulóban volt, úgy a Magyar Kereszténydemokra­ta Mozgalom, mint pedig az Együttélés Politikai Mozgalom. Tudni kell, hogy a Független Magyar Kezdeményezéssel, elsősorban Tóth Károllyal, A. Nagy Laci­val, Gyurovszkyval, Hunčík Péterrel, Öllös Lacival tárgyaltunk erről. Csakhogy a Független Magyar Kezdeményezés a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szlovák po­litikai tömörülés részeként lett a kormány tagja, és tudjuk azt, hogy már maga ez a tény, hogy egy magyar politikai tömörülés tagja a szlovák rendszerváltó tö­mörülésnek, ez akkor már egyfajta problémát jelentett, és volt egy belső feszült­ség. Ez egy belső feszültséget váltott ki a VPN keretén belül. Tehát, hogy szeb­ben hangozzék, azt mondom, hogy a rendszerváltó szlovák politikai tömörülés nem tudta megemészteni, hogy egy magyar politikai tömörülés is szerves része az ő mozgalmuknak. Ez személyekre volt inkább lebontható. Az FMK vezérkara, az volt az érzésem, nem akarta egy önálló magyar egyetem igénylésével tovább feszíteni ezt a húrt. Nem mintha ők nem egyeztek volna ebbe bele, vagy nem tartották volna jónak, de, na. Mindenesetre Varga Sándor, Mihály Géza, Végh SIDÓ ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom