Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Sidó Zoltán

SIDÓ ZOLTÁN 604 - Hogyne, hát hiszen este ezekre a kulcscsörgető tüntetésekre elmentem a Szlo­vák Nemzeti Felkelés terére. Én visszaemlékszem, ahogy Budaj meg Kňažko be­szélt, de ez már azt hiszem, 19-e, 20-21-e volt. (...) A Csemadokban aztán gyor­san zajlottak az események, és meg kell mondani, hogy december 6-ra a Csema­­dok rendkívüli országos választmányi ülését sikerült összehívniuk. Dobos Laci, Görföl Jenő, Neszméri Sanyi, Varga Sándor, Szabó Rezső, Takács András meg­szervezték. Én Prágából hazajöttem, és akkor közölték velem, hogy másnap ez lezajlik. Meg is történt. Az összejövetelen leváltották az elnökséget, és az elnök­ségből az előbb fölsorolt elnökségi tagok közül maradt Merva Lóránt, Szilvássy József, Gyimesi György és - Sidó Zoltán. A többi elnökségi tagot leváltották. S ak­kor helyére került Dobos László, Szabó Rezső, Takács András, Szőke Jóska. Ak­kor rögtön egy javaslat volt, hogy a magyaroknak ott kell lenni a vezetésben, ja­vasoljunk egy miniszterelnök-helyettest - így. S akkor a választás Varga Sándor­ra esett. Akkor ott az ülést Gál Sanyi vezette. Az elnökséget jóváhagyták, és az elnökség ismét engem választott meg a Csemadok országos elnökévé. A megbí­zatás szól áprilisig - 90 áprilisáig -, amikorra is rendkívüli országos közgyűlést kell összehívni. S akkor megbízatást kapott az elnök, tehát Sidó, Dobos, Szabó Rezső, hogy menjünk el a megbízott miniszterelnökhöz, Pavol Hrivnákhoz és tol­mácsoljuk, hogy... Mondom, rendben van, de oda valamit kellene vinni, valami írásos anyagot. Akkor én a Varga Sanyival kimentem egy irodába: mikor szület­tél, hol születtél, hol dolgoztál, mi vagy, hogy vagy stb. Úgy-ahogy egy mechani­kus gépen leírtuk és elvittük Hrivnákhoz. Hrivnák azonnal fogadott minket és azt mondta, hogy igen, de hogy ez a szlovák parlament megbízott elnökéhez tartozik. Az pedig nem volt más, mint Rudolf Schuster. Visszatértünk a Csemadokba, a többiek addig üléseztek, dolgoztak. Bejelentettem, hogy ez van. Hogy akkor azon­nal hívjam föl Rudolf Schustert. S fölhívtam. A Csemadok elnökének az irodájá­ban különleges vonal is volt, ez a Z telefon. Ez közvetlen vonal volt mindenhova, ahova hívtál. S fölhívtam a parlament elnökének titkárságát, bemutatkoztam és mondtam, hogy kérem, hogy fogadjon minket az elnök és a két társelnök. Azt mondta, hogy egy pillanat, s tényleg egy pillanaton belül azt mondta, hogy hat órakor várnak minket. Gondold el! (...) Megjelentünk, alig vártunk pár másodper­cet, megjelent és azt mondta: „Szeretettel köszöntelek benneteket. Látjátok, szókincs jó, kiejtés nagyon rossz. Másik baj: nincs cseresznyepálinka, csak bo­rovicska." S erre megszólalt szlovákul, hogy a továbbiakban beszélhetünk szlo­vákul? Mindenki tud? Hát tudunk. S ott előterjesztettük ezt az anyagot, átadtuk. Végül is persze a politikai képviselettel is egyeztettek, hiszen akkor aztán a ké­sőbbiek során ugye az FMK a VPN részeként kormánytényező volt, és úgy látszik, ellenvetés nem volt, mert Varga Sanyi miniszterelnök-helyettes lett. (...) Az ese­mények nagyon gyorsan haladtak előre. Tulajdonképpen december 8-tól behívtak a parlamentbe és függetlenített parlamenti képviselőkké váltunk, azok, akiket nem küldtek haza. Kétharmadát leváltották, s helyükbe kooptálással kerültek a cseh Občanské fórum vagy a szlovák VPN - és így tovább - által delegált tagok. A magyarok közül ketten maradtunk Vitéz Erikával. Ő Szepsiből volt, pedagógus, a többieknek a mandátuma azonnali hatállyal megszűnt. (...)- Történtek nagyon fontos dolgok ekkor a parlamentekben, tehát a prágaiban és a pozsonyiban is. Az első legfontosabb döntés az volt, ugye, hogy megszün­tették a pártnak a vezető szerepét?

Next

/
Oldalképek
Tartalom