Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Sidó Zoltán
- A Csemadoknak tehát szerencséje volt, hogy te országgyűlési képviselő lettél. Valószínű, sokkal nagyobb nyomás nehezedett volna a Csemadokra.- Nehezedett így is, a 80-as évek közepén, főleg Pozsonyban, Léván, Újvárban, Kassán.- Hogyan nyilvánult ez meg? Akadályozták a rendezvényeket?-A rendezvényeket ellenőrizték, akadályozták, kifogásokat találtak. Ugyanis abban az időben, a 80-as évek elején érkeztek a levelek a Jogvédő Bizottságtól. No most, kik kapták? Magyar iskolák igazgatói, Csemadok-elnökök. Hát nagy hajtóvadászat volt akkor, és a köztársaság felforgatói elleni nagy buzgalomban ugye a Csemadoknak is kijutott. Nem minden járásban, de a felsorolt járásokban nagyon keményen. Személyi összetételekben nem engedtek változást, művelődési rendezvényeinket nem engedélyezték vagy próbálták fékezni. No most, mondok egy-két dolgot. Például, a 80-as években már a közművelődés a Csemadok égisze alatt elterjedt. És tudod, hogy Érsekújvárban, elsősorban a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében, mondjuk például 82-ben, márciusban volt a találkozás a Hét és a Nő szerkesztőivel, Czuczor Gergely szobrának megkoszorúzása március 15-én, fellépett az Ifjú Szivek magyar dal- és táncegyüttes, akkor találkozás írókkal, költőkkel, Gál Sándor járt akkor ott nálunk, képkiállításokat szerveztünk, anyanyelvi vetélkedőket „Helyesen magyarul” címen. No most, a párkányiak is megpróbálták a Balassi Bálint Kulturális Napokon ugyanezt. Himmler György fölhívott, hogy nem kaptak engedélyt. S mondtam, hogy találjatok ki számomra egy előadást, nagyon szívesen, melyre én befizetek, hogy nem adhatok elő. 86-ban a Csemadok küldetése címen előadást tartottam, s akkor már a többi rendezvény is megvalósult. Például magyarországi előadók Balassi Bálint emlékestet, Szabó András, Kobzos Kis Tamás, Kecskés András, Szabó István szereplésével, Turczel Lajosnak volt egy előadása. Vagy később Käfer István, Koncsol László szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokról tartott előadást. Budai Ilona, Birinyi József, Bige József, a Kalamajka, a Rajcsúros parasztzenekarok. Hát voltak itt problémák is. És hát Katona Tamás.- Mai ésszel hallva ezt, az ember azt mondaná, hiszen abban nincs semmi kivetnivaló, hogy például meghívtátok az egyik rendezvényre mondjuk az Új Szó vagy a Nő szerkesztőségét, irodalmárokat, szlovákiai magyar irodalmárokat.- No jó, de Czine Mihályt nem engedték át. Volt egy időszak, a 80-as évek közepétől, amikor Czine Mihály nem tarthatott előadást.- Miért? Mivel utasították el?-Czine Mihály nagyon sokat tett értünk. A 80-as évek elejétől rendszeresen átjárt Csehszlovákiába és előadásokat tartott a határon túli magyar irodalomról. S mi tőle, vagy általa ismerhettük meg az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai magyar irodalmat. Ez az előadás. Előadás után pedig egy kötetlen beszélgetés volt. Most, utólag nehéz kideríteni, hogy onnan ki súgott, mert hát ott azért elhangzott sok minden, s nem mindig olyan, amivel a hatalom egyetértett volna. (...) 597 Si DÓ ZOLTÁN
