Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Öllös László
re. Akkor jelenik meg az a megoldás, amikor eldől, hogy Budajt át kell lőni a parlamentbe, mert túlságosan domináns egyéniség, túlságosan maga próbál dirigálni, úgy, hogy igazából nem is tudja, mit kellene tenni. Budaj a környezetvédelmi mozgalomból jött elő, igazából nem értett a társadalomtudományok egyikéhez sem. Nem volt úgymond magasabb szintű ismeretanyaga arról, hogy egy modern társadalom és politika hogyan működik, viszont rendkívül erős, erőszakos egyéniség volt, és ezzel komoly gondok voltak, és közben nagyon népszerű is volt. A tömeggyűléseken általában ő volt a domináns figura, vagy legalábbis az egyik. Arról nem is beszélve, hogy az első napokban tehát a forradalom kirobbanásának rögtön az elején, a kommunista párt stratégiát vált oly módon, hogy már nem az a célja, hogy leállítsa az egész folyamatot, mert látja, erre nincs ereje, az a célja hogy belefolyjon az egészbe, és minél több pozíciót szerezzen meg. Bizonyára ezt az utasítást kapta a titkosrendőrség is a párttól, megpróbálja elterelni, kibillenteni az egészet, és a saját érdekeinek megfelelően alakítani. Ezzel nagyon komoly gondok voltak aztán.- Hogyan csinálta?- Később derült ki, hogy kit vezetett együttműködőként, ügynökként az ŠtB, jóval később, akkor ezt még nem lehetett tudni. A pártfunkcionáriusok elkezdtek úgy viselkedni, hogy az a forradalom légkörének megfeleljen. Mivel ők voltak az ismert emberek, egy csomó pozíciót sikerült elfoglalniuk. A VPN-nek egyik legfőbb gyengéje az volt, hogy nem erős megszervezett ellenzéki mozgalomból vagy mozgalmakból nőtt ki, ahol számos ember ismert lett volna, tudták volna, hogy ki mihez ért, kinek mihez van vonzalma. Egy ad hoc szervezet volt, amely a forradalom pillanatában állt össze, és folyamatos káderhiánnyal küszködött. Nem volt elég ismert, elfogadott embere, hogy teszem azt, a minisztériumokat elfoglalja, embereket kellett keresnie a legmagasabb pozíciókba, és hát itt tág tere nyílt meg a kommunistáknak.- Kire gondolsz?- Hát például Čičre, később Meéiarra, Schusterre természetesen. Amikor a parlamentbe küldik Budajt, a parlament elnöki posztját kellett megkapnia, és végül Schuster lett az elnök, a szlovák parlament elnöke. Nem neki kellett volna a parlament elnökének lennie. A szlovák parlamentnek így lett kommunista elnöke, két hónappal a rendszerváltás után. Bizonyára alacsonyabb szinteken is zajlott ez a nyomulás.- Itt a szövetségi szint volt az érdekes.- Nem csak, az alacsonyabb szintek ugyanennyire érdekesek voltak. Az egyszerű embereknek inkább az alacsonyabb szintekkel van valamiféle kapcsolatuk.- Alkotmányt kellett módosítani. Köztársasági elnököt kellett választani.-Az első nagy nyilvános dobás a köztársasági elnök személye körül volt. Szóba kerül Havel köztársasági elnökként, és ellenében felmutatták Dubčeket, megjelennek szépen a nacionalizmust hirdetők. Mert Dubček szlovák, és miért legyen 507 ÖLLÖS LÁSZLÓ