Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Öllös László

508 cseh a köztársasági elnök, miért nem lehet Dubček, aki köztiszteletnek örvend. Dubček ezt a szerepet egy darabig el is fogadta.- Hogyan?- Úgy, hogy nem mondta azt, hogy nem. Azt kellett vplna neki az első pillanattól mondania, hogy mivel Havel tette itt a legtöbbet, én ezt a jelölést nem vállalom, Havel oldalán hajlandó vagyok dolgozni.- Mi a kettő között a különbség, Havel és Dubček között?- Dubček egy bezárt világban élt, abban a fogalomrendszerben gondolkozott, amit 68 megalkotott, és fogalma sem volt arról, hogy a világ 1989-ben hol állt. Nem kapcsolódott bele az itteni ellenzéki mozgalmakba, nem írta alá a Chartát, nem tartozott a forradalom szervezői közé, sőt több napot várt, pedig hívták, hogy vegyen részt a nagygyűléseken, de nem akart részt venni jó darabig. Nagy nehezen tudták aztán őt elcipelni, hogy részt vegyen a gyűléseken. S ez egy alapvetően hibás helyzetértékelés volt a részéről.- Lehetséges, hogy a magatartások, felfogások hasonlóak voltak a Csemadokban megtartott összejövetelhez?- Minden lehetséges, mindenesetre ez a jelölés a korábbi egységet alaposan megtépázta a nyilvánosság előtt. Havel ezután elkövetett egy óriási hibát, ezt aztán nem is tudta jóvátenni, amikor elnökké választották, akkor az első útja nem Szlovákiába vezetett, hanem, ha jól emlékszem, Németországba. Nem az volt az első dolga, hogy eljöjjön Pozsonyba, részt vegyen egy nagygyűlésen, és elfogadtassa magát a szlovák közvélemény előtt.

A magyar szervezetek tanácskozása a Csemadokban (1989. november 25.). Középen Dobos László (Fotó: Fórum Intézet archívuma)