Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Öllös László
korszak, ergo, itt meg kellene alapítani egy politikai szervezetet, amely a szlovákiai magyarságot mozgósítaná, bekapcsolódna abba a nyitási folyamatba, ami várhatóan megindul. Az Imre nem bírta ki, hogy hozzászóljon, én se bírtam ki, természetesen, próbáltam ott elmélkedni, hogy mi készül itt, hogyan, mi várható, a Bába Iván hosszasan beszélt Magyarországról, hogy nagyon jó lenne, ha itt is lenne valami, hogy magát elhivatva érzi arra, hogy tartsa a kapcsolatot az itt alakuló szervezettel és a magyarországi mozgalmakkal...- Mi volt az alapkérdés?-Az alapkérdés a megalakulás volt. Ez egy nagyon csendes alapkérdés maradt, mert mindenki egyetértett vele. Tehát erről nem folyt vita.- Milyen irányultságok jelentek meg?- Ekkor eszmeáramlatilag nem határoztuk meg. Egy ellenzéki alakulat akart lenni, amely alapvetően a Jogvédő Bizottság hagyományaira épít, a szlovákiai magyarság jogaival, pozícióival akart foglalkozni - így néznek ki az első dokumentumai is -, így kötődött a chartásokhoz, a magyarországi ellenzékhez. Az emberi szabadság és egyenlőség alapján próbált kialakítani magának valamiféle nyomásgyakorlási teret a rendszerrel szemben és kommunikációs teret a szlovákiai magyarság körében, és hát rendszerváltást akart, mondhatjuk azt, hogy liberális demokráciát akartunk, de ez egy általános fogalom volt- Ezek a fogalmak megjelentek?- Megjelentek, hogyne jelentek volna meg, azt is tudom, hogy honnét jelentek meg, ekkor már megszületett a Társadalmi Szerződés nevű magyarországi alapvető fontosságú rendszerváltó tanulmány, a Társadalmi Szerződés egy nagyon fontos dolog volt ilyen szempontból.- Most ezt én azért kérdezem, mert ugye a rendszerváltás még messze van, az égvilágon senki nem tudta, hogy rendszerváltás lesz. Szlovákiában akkor voltak mindenféle reformkommunista elképzelések, Gorbacsov, peresztrojka, ez az összejövetel mennyiben különbözött ezektől?- Annyiban különbözött, egy alapvető fontosságú dologban különbözött, hogy míg a magyar hát nevezzük őket reformkommunistáknak, konkrétan Dobos, Szabó Rezső, inkább 68-asoknak nevezném őket. A 68-asok alapvető elvárása a Gorbacsovi időszaktól az volt, hogy ők ismét visszakerüljenek a pártállam berkeibe, nyilvánvalóan egy nyitottabb pártállam berkeibe, hogy ott úgymond a Husák-rendszer nacionalizmusát próbálják meg lebontani úgy, hogy a magyaroknak pozíciókat teremtenek, tehát vissza akartak térni a 68-as modellhez. Ezt ismerték, ezzel próbálkoztak. Ez a szervezet ezt nem akarta, hanem pluralizmust akart. Ez a szervezet azt akarta, hogy a kommunizmustól egy esetlegesen megreformált kommunista pártot, vagy esetlegesen glasznosztyosított vagy peresztrojkásított kommunista párttal szemben is ellensúlyt képezzen, azt is társadal-499 OLLOS LASZLO
