Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Öllös László
ÖLLÖS LÁSZLÓ 500 mi vitára kényszerítse, és megpróbálja a szlovákiai magyar társadalmat megszervezni. Ez egy alapvetően eltérő stratégia volt.- Éjszaka mi történt? Megalakult a szervezet, és aztán mindenki hazament?- Hát jó sokáig ott voltunk. Aztán mindenki hazament. Megválasztottunk két szóvivőt, az te voltál meg a Nagy Laci, kiadtunk egy nyilatkozatot..- A prágai eseményekről lehetett tudni?-Az elején nem. Aztán jött a hír.- Ki hozta a hírt?- Erre nem emlékszem. Egyszer csak megjelent, hogy Prágában tüntetések vannak, és halott is van. A rendőrök megtámadták a tüntetőket.- Ez miiyen hatást váltott ki?- Hát nagyon kedvező hatást, már számunkra, belelkesedtünk, azt mondtuk, no hát, megmozdult a dolog, és abban a pillanatban elkezdtünk radikalizálódni, ha tüntetés van a fővárosban, akkor elképzelhető, hogy ebből többet is ki lehet hozni, mint egy általában véve társadalmi önszerveződést, valamiféle nyomást megcélzó szervezetet. Ez aztán nyomot is hagyott az első dokumentumainkban.- 21-én volt egy találkozó Pozsonyban, az Új Színházban.-Akkor oda valakinek el kellett menni, mivel éppen nekem volt időm, én mentem el, vagy ketten mentünk el. És akkor tulajdonképpen ott volt alakulófélben az ún. Koordinációs Központ (KC), már létező szerveződések léptek ebbe be. Ami látható volt, hogy egy ember viszi a szót, Budaj, nagyon erőteljesen. Ott voltak a környezetvédők, a pozsonyiak, ott voltak a diákok, azok már szerveződtek a'z egyetemen, ott volt Fedor Gál, nem tudom, milyen minőségben, a Zajac az írók nevében beszélt, ott voltunk mi, az ekkor már megalakult Független Magyar Kezdeményezés, mint szervezet nevében beszéltünk, Kusý ott volt. Ennél jóval többen voltak, mint amit felsoroltam.- Mi volt a fő téma?- Hogy meg kellene szervezni a tüntetést Pozsonyban, amit ezek a szervezetek közösen szerveznének, valamint meg kellene alakítani a KC-t, tehát egy szervet, amely a továbbiakban ezen szervezetek munkáját koordinálná, abban az értelemben, hogy megmozdítsuk az országot. Arra is emlékszem, hogy akkor feltették a kérdést, hogy kit delegálunk mi, és én akkor azt mondtam, meg is beszéltük, hogy mi Duray Miklóst delegáljuk a Koordinációs Bizottságba. Azt mondták, teljesen rendben van, csak mondtuk, hogy nincs itthon, de rövid időn belül bizonyára hazajön, mert hát, azt hiszem, ő már akkor Pesten volt. Csak hát nem jött haza, így aztán nekünk össze kellett ülnünk, és másvalakit kellett oda küldenünk, és aztán
