Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Neszméri Sándor

sem, hogy itt nagyon kemény háttérharc volt, és oda vezethető vissza, hogy Szabó Rezsőék elképzelése már a rendkívüli közgyűlés előtt is az volt, hogy ne legyen ő az elnök, másfelől pedig azt nem tudom, hogy miért, de nagyon erőteljesen abba az irányba szerettek volna elmenni, hogy ne legyen fizetett elnöke a Csemadoknak.- Szerinted Szabó Rezsőéknek volt kitippelt jelöltjük?-Szerintem nyilvánvalóan igen, ami később, 91-ben be is jött. Nekem meggyő­ződésem, hogy ők már akkor Bauer Győzőben gondolkodtak. Amennyiben nem lett volna fizetett elnök, tehát nem úgy fogadta volna el a közgyűlés az alapsza­bályt, hogy az elnök is alkalmazottja a Csemadoknak, tehát egy fizetett állást betöltő ember, akkor szerintem már a 90-es rendkívüli közgyűlésen Győzőt ne­vezték volna meg ellenjelöltként. Még azt is megcsinálták, hogy visszahívatták a közgyűlést, és megváltoztatták az alapszabályt. Azt az alapszabályt, amelyet fél órával korábban a közgyűlés jóváhagyott. Éppen azért, mert megint nem jött be nekik az a számításuk, hogy Sidó ne legyen az elnök. Tudniillik az összes em­ber, akivel tárgyaltak, ez már a 91-es választásokra vonatkozik, ismétlem, az összes ember azt mondta, hogy elvállalja az elnöki posztot, de csak akkor, ha nem főállásban fizetett elnökként kell ezt ellátnia, betöltenie. Olyat viszont nem találtak, aki vállalta volna, hogy fizetett elnökként lesz. Ha lett volna ilyen em­ber, akkor szerintem már 90-ben sem Zolit választják meg elnöknek, vagy leg­alábbis nem őt javasolják, azt, hogy kit választottak volna meg, azt nem lehet tudni. Tehát két oka volt annak, hogy Zoli beadta a lemondását. Az egyik az, hogy a háttérben egy nem tisztességes játék folyt, a másik pedig az, hogy való­ban megfagyott a levegő Zoltán körül ebben az időszakban.- Igen, de mielőtt beadta a lemondását, úgy tudom, négyszemközt beszélt ve­led, legalábbis a sajtóban így nyilatkozott, és azt mondta, hogy te teljes mérték­ben egyetértettéi azzal, hogy igen, végül is ez a Csemadokon mozdíthat, ha az ő személye nem lesz ott, mert múltja miatt kikezdhető.- Mi Zolival rengeteget beszélgettünk négyszemközt, hatszemközt, nyolc meg én nem tudom, hogy hány szem között. Zoli a beszédét, amit elkészített, a mi beszélgetésünk alapján készítette el. Tehát azt kell mondanom, hogy ott vála­szolt az összes kifogásomra, amivel arról próbáltam meggyőzni, hogy az nem megoldás, hogy lemond. Én abból indultam ki, hogy ha a Csemadok arra az út­ra tér, hogy három hónappal ezelőtt megtartottuk a közgyűlést akármilyen körül­mények között, de szentesítettek egy alapszabályt, szentesítettek egy progra­mot. Az emberek, mint már mondtam, jelölés nélkül kaptak egy papírt, és rá kel­lett írni azt a nevet, hogy kit akarnak elnöknek, s a megválasztott országos vá­lasztmányi tagok túlnyomó többsége Sidó Zoltán nevét írta oda, akkor én úgy gondoltam és azt mondom ma is, hogy nem lett volna szabad Zolinak azt a lé­pést megtennie. (...)- Értem. Engem a 90-es évből még egyetlen dolog érdekel, mégpedig a nyelv­törvény. A Csemadokban hogyan csapódott ez le? Mennyire voltatok külső szemlélői? 477 NESZMÉRI SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom