Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Neszméri Sándor
mozgalmakról szóló törvény végérvényesen kizárta, hogy össze lehessen keverni a társadalmi szervezeteket a politikai pártokkal és mozgalmakkal. Ebből volt is egy kisebb botrány közvetlenül a választások előtt, és akkor megint egy kicsit fölerősödött, hogy ugyan, a Csemadok miért nem indul a választásokon, mert a Matica slovenská az utolsó pillanatban megpróbált összegyűjteni annyi szavazatot, hogy indulhasson a választásokon. Nagyon neves néprajzos volt akkor a Matica elnöke, akivel tárgyaltunk is, Viliam Gruška, nagyon kellemes tárgyalás volt vele, hogy mikor vitték el a Maticások őt oda, hogy aztán ő is meglehetősen durva dolgokat produkált és nyilatkozott ebben az időszakban. Azt a trükköt alkalmazták, hogy valami ilyen nevet találtak ki, hogy Politizujúca časť Matice slovenskej vagy valami ilyesmi. így akartak indulni a választásokon, de Čič nagyon erőteljes közbelépésére, aki akkor kormányfő volt, és jogász, teljesen egyértelműen kizárta a kettőt, tehát abban az időszakban, március-áprilisig gondolom, akkorra már teljesen egyértelmű volt, hogy mi az a társadalmi szervezet vagy civil szervezet és mi az, hogy párt vagy politikai mozgalom.- 1990. március 10-én volt a rendkívüli közgyűlés, ez a XV. közgyűlése volt a Csemadoknak. Mivel mentetek erre a közgyűlésre, mit kellett ennek a közgyűlésnek megfogalmaznia?- Hát elsősorban azt, amiről már beszéltem, tehát azt, hogy a Csemadok érvényben lévő alapdokumentumai, tehát elsősorban az alapszabály szerint is meg az addig érvényben lévő társadalmi törvények és a társadalmi szervezetekre vonatkozó törvények szerint is a december 6-i rendkívüli KB-döntés bizonyos értelemben törvényellenes volt, bizonyos értelemben alkotmányellenes volt akkor még, aztán már nem, amikor eltörölték országosan is a párt vezető szerepét. De más egyéb kérdésekben is, ha ügy tetszik törvénytelen vagy törvényellenes volt. Én úgy ítélem meg, hogy ahogyan sok minden mást is kénytelenek voltak megtenni akár a parlamentek, akár a kormány, tehát olyan döntéseket hozni, hogy az átalakulás érdekében a törvény mellett haladni. Tehát a Csemadok rendkívüli közgyűlésének alapvetően igazolnia kellett, hogy ő volt az a szerve a társadalmi szervezetnek, amelyik olyan súlyos döntéseket, mint amelyeket a december 6-i rendkívüli KB-ülés kimondott, hitelesítenie kell, tehát jóvá kell hagynia. (...) Ez volt a tétje, ez volt a cél. Hogy mennyire sikerült? Én a mai napig állítom, hogy sikerült. Ennek eredményeként jöttek létre később a szakmai társulások. Tehát az, hogy a Csemadokon belül a szakmai társulások is önálló szubjektivitással működhetnek. Erről is vannak, a 91-es időszakból gondolom jegyzeteid. Ott rengeteg csúsztatás van abból is, hogy ki mindenki verte ki a heppet a Csemadokban, hogy legyenek ilyen szakmai társulások. Ez nem igaz, ez egy buta primitív hazugság, s ezt a mai napig állítom. 1990 márciusában a Csemadok alapszabályzatában benne volt az, hogy a Csemadokon belül vagy a Csemadokból kiszakadva önálló szubjektivitást kaphatnak. Liszka Jóska volt az első, aki erre ráharapott. Ő alakította meg a Néprajzi Társaságot. Erre a beszélgetésre úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna, hogy Jóska bejelentette, hogy ők ezt a Csemadokon belüli szubjektivitást átmenetinek képzelik el, mert úgy gondolják, hogy majd a későbbiek során önálló jogi személlyé alakulhat a Néprajzi Társaság, amelyik szerződéses viszonyba kerül a Csemadokkal. Erre én azt mondtam, Jóska, ezt az egész társulási rendszert ki fogjuk dolgozni, nekem is 471 NESZMÉRI SÁNDOR
