Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Neszméri Sándor
mást sem mondhattunk volna ki, tehát igazából azt kell mondanom, hogy meg- 461 bénítottuk volna a Csemadokot olyan értelemben, hogy az meg tudjon változni, vagy nekifogjon önmaga megváltoztatásához. Azért nem zavart az, hogy a KB-n a választások ilyenek voltak, mert tudtam azt, hogy két vagy három hónapon belül rendkívüli közgyűlés lesz, amely ezeket a dolgokat mind rendbe rakja.- Te ekkor december 6-án még párttag voltál?- Nem, én november 22-én visszaadtam a pártkönyvemet. (...)- Térjünk vissza erre a december 6-ra! Ezen KB-ülésen megválasztották elnöknek Sidót, társelnök lett Szabó Rezső és Dobos, a titkár pedig Bárdos Gábor és Gyurcsík Iván. Az ő megválasztásuk is ugyanolyan volt, mint a tiéd?- Igen. Tehát jött egy javaslat, ellenjavaslat nem jött, és mechanikusan szavaztak az emberek.- Ez a csapat 1989. december 6-a és 1990. március 10-e között - ekkor volt ugye a Csemadok rendkívüli közgyűlése ugyancsak Pozsonyban - tevékenykedett. Mi volt az, amit ez a hat ember megpróbált tenni?- Először is nem volt sajnos hat ember, ezzel párhuzamosan egyszerre több volt, mindjárt mondom, hogy hogyan. Az alapvető az volt, és a számomra nagyon fontos, hogy Gyurcsík Iván odakerült. Ivánnal közösen van egy csodálatos élményünk december 8-ról, ez a hétfői nap, amikor ketten ültünk a Csemadok főtitkári szobájában, s pontosan arról beszélgettünk, hogy egyszerre fog kelleni olyan népművelő tevékenységet folytatni a Csemadok alapszervezetei és a járási szervei felé, hogy tudatosítsák, mi a különbség az alulról építkező szervezet, tehát egy civil társadalmi szervezet, egy polgári elven szerveződő szervezet és a volt Csemadok között. És ezzel párhuzamosan mégiscsak föl fog kelleni vállalni azokat a kulturális értékeket, amelyeket a Csemadok végül is végzett, akárhogy is van. Ezen kívül még egy feladatunk lesz, ellenállni valamilyen formában azoknak a politikai támadásoknak, amelyek akkor már elég erőteljesek voltak a Csemadokkal szemben.- Kinek a részéről? '< GO-Azt kell mondanom, hogy sajnos majdnem mindenki részéről. Ebbe beletartozik a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, az FMK is, de beletartozik Duray Miklós is, aki Grendel Áginak nyilatkozva - a /Vőben jelent meg, de előfordulhat, hogy az Új Szóban, vagy picikét később a Napban - Amerikából hazatérve első nyilatkozatként azt mondta, hogy a Csemadokot szét kell verni. Tehát nem volt jó hangulat a Csemadok körül, de ismétlem és aláhúzom, hogy nem a tagságról volt szó, nem a vidékiekről volt szó, hanem döntően az akkorra kialakult új politikai elit részéről. Akkor váratlanul megjelent ott Szabó Rezső, és nagy gondok közepette odaült közénk, és azt mondta, hogy fiúk, valamit azért mégis elrontottunk. Ivánnal kérdeztük, hogy mit? Hát, hogy a demokratikus centralizmusról mégse kellett volna lemondanunk, mert akkor hogyan fogjuk mi irányítani ezt a szerve-VLU N 00
