Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Neszméri Sándor
NESZMÉR! SÁNDOR 456 voltunk Lajossal. Lényegében én lemásoltam addig, amíg tehettem Alsószeliben az ő MISZ-ét, aztán pedig, ha az egyetemről hazajöttem, mindig meglátogattam őt. Aztán pedig amikor félreállították őt, folyamatosan közöltünk vele vagy a klubjával kapcsolatos írásokat a A/ôben, s tulajdonképpen az elsők között tudtuk meg azt, hogy ő ugyan háttérbe vonul a klub éléről, de Jóba Alajos, aki átvette a klubot, az olyan barátja, hogy tulajdonképpen továbbra is ő csinálja. Amit publikáltunk, azt mind megbeszéltük vele, hogy se neki, se az ügynek ne ártsunk. Ez egy ilyen konspirációnak nevezhető munka volt, és nem értettem akkor, hogy miért nem hívott meg.- November 17-e pénteki nap volt, tehát feltételezem, hogy a szerkesztőséggel hétfőn találkoztatok először. Milyenek voltak az első reakciók, hogyan próbálta meg feldolgozni az Új Ifjúság szerkesztősége az új helyzetet?- Az Új Ifjúság szerkesztőségének nagyon egyszerű volt az átállás, mert jól mondod, hogy pénteki nap volt november 17-e. Az Új Ifjúság zárása olyan volt, hogy csütörtökön zártuk a lapot, ami a következő héten jelent meg, tehát mi semmilyen módon nem érhettük el az eseményeket, ellenben a megjelenő számunkban, a vezéranyag arról szólt, hogy a politikusok olyanok, mint a verebek a fán: megrázzák a fát, felrepülnek a verebek, de aztán visszaszállnak azzal együtt, hogy nem biztos, hogy ugyanoda, ahonnan elrepültek. Erről szólt a lap vezércikke.- Ki volt ennek a szerzője?- Én. Ami bizonyos értelemben, mivel kedden jelent meg az új szám, nagyon jó anyag volt, hiszen akkor a pártban is elkezdődött valami, hogy azért valamilyen változásokat csináljunk, de azért az olyan legyen, hogy az ne is legyen változás.- Szerintem csak az egyetemisták mozogtak.- Valóban, igazából csak az egyetemisták mozogtak. Az Új Ifjúság rögtön utána, tehát a következő számában már hozta az összes, a héten összegyűlt dokumentumot, tehát hoztuk a diákoknak a nyilatkozatát, hoztuk a Feldek-nyílatkozatot, hoztuk a Független Magyar Kezdeményezés nyilatkozatát. Semmilyen problémát nem jelentett nekünk az átállás, mert mint ismétlem, mi éreztük, november 10- én éreztük, hogy itt nagyon-nagyon rövid időn belül nagyon komoly változásokra kerül sor.- Te főszerkesztő-helyettes voltál. Ki volt a főszerkesztő?- Csikmák Imre.- Aztán a következő napokat hogy éltétek meg?- A következő napokat mind úgy éltük meg, hogy rohangált az egész szerkesztőség, hogy elérjünk minden lehetséges mozzanatot, megmozdulást.- Egy percig sem volt kétség a lapban?