Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Neszméri Sándor

- Nem, egy pillanatig sem volt olyan, hogy vissza kell magunkat fogni, mert itt valami más irányba is elmehetnek a dolgok.- És a Központi Bizottság?-A SZISZ Központi Bizottsága, ez egy nagyon érdekes dolog, ez a személyes él­ményem, hogy azt hiszem, Janošovský volt az elnök akkor, és szerdán, valaho­gyan 20-22-e táján jött meg Ukrajnából, s összehívott egy sajtóértekezletet, de ezen a sajtóértekezleten már nem lehetett semmit sem csinálni, tehát Janošovskýt mi újságírók annyira beszorítottuk, hogy akkor már az induló tünte­tésekkel kapcsolatban ő is azt mondta, hogy hozzájárulnak a kérvényezőkhöz. A későbbi Nemzeti Liberálisok Pártját megalapító Lauko volt akkor a diákoknak a vezéregyénisége, ő tárgyalt a Janošovskýékkal, és nem volt kocsijuk, én meg ko­csival voltam ott, innét kerültem egészen be az ún. KC-ba, vagyis a központba. Úgyhogy én vittem Laukot vissza, és tőlem küldték el a papírt a SZISZ-központ­­ba, lepecsételtetni, hogy engedélyezzék a tüntetést. Ez egy nagyon érdekes sztori volt szintén, mert akkor a SZISZ-nek voltak különböző osztályai, főiskolás­ok, dolgozó ifjúság stb. Pontosan nem tudom, hogy mennyi volt, annyit azonban tudok, hogy amikor visszavittem ezt a tüntetési kérelmet, amivel aztán Budajék mentek az egyes körzetre, ott 11 pecsét volt rajta. S amikor bevittem a KC-ba, éppen ülésezett a bizottságuk, s akkor Budaj meglehetősen nagy röhögések kö­zepette mutatta meg az egész társaságnak, hogy na ilyen kérvényt sem adtunk még be az egyes körzetre, mert lényegében tele volt pecséttel az a néhány sor, hogy tüntetés készül. Aztán a szlovákiai magyarság szempontjából lényeges ülés volt a 24-ei, ez egy szombati nap, amikor az FMK-sok, az akkorra önmagu­kat deklaráló és a nyilvánosság elé lépő ún. 33-ak dokumentumának a készítői meg még nem tudom, ki mindenki jött össze a Csemadok nagytermében. Azt tu­dom, hogy akkor már ott voltak Németh Zsolték, tehát a Fidesz képviselői is üd­vözölték a társaságot.- Te akkor az Új Ifjúság újságírója voltál.- Én akkor igazából részben az Új Ifjúság újságírójaként voltam ott, de részben úgy, hogy szóltak, hogy lesz egy ilyen összejövetel, és menjek el. Ott volt egy ki­sebb összecsapás, mert a 33-ak vezéregyéniségeként számon tartott Dobos és a hozzá közel álló néhány ember szeretett volna valami új politikai erőt vagy an­nak megalakulását prezentálni. Úgy emlékszem, hogy akkor találták ki a Cseh­szlovákiai Magyarok Fóruma nevet, és az lett volna a 33-ak dokumentumára, il­letve a 33 aláíróra épülő politikai kezdeményezés, amelyiknek valamiféle párttá kellett volna kinőnie magát. Viszont akkor már működött az FMK, azt hiszem, hogy Barak Laci, de ebben nem vagyok biztos, de valaki a 33-ak aláírói közül, aki az FMK-ban volt, azt hiszem, hogy mégiscsak Barak Laci volt az, aki felállt, s elmondta, hogy pártról nem lehet szó. És nem lehet kikiáltani a 33 aláírót mint a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma bázisát, mert ő az FMK-nál kötelezte el ma­gát, az már egy működő szervezet. Egyébként ekkor mutatkozott be a Magyar Diákszövetség is mint önálló szervezet. Azt hiszem, az a 24-e volt az a pont, amikor kiderült, hogy Szlovákiában a magyarok között is többpártrendszer lesz. Azért derülhetett ki, mert akkor nyilvánvaló volt, hogy az FMK meglehetősen el-457 NESZMÉRI SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom