Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

A. Nagy László

. NAGY LÁSZLÓ 424 megpróbáltuk kiválasztani a szóvivó'ket, akik képviselni fogják ezt a szervezetet. És abban a tudatban választottuk ki az embereket, hogy úgy ahogyan Csehor­szágban, előbb vagy utóbb ezek az emberek lebuknak, letartóztatják őket, és akkor mások állnak a helyükre.- Nevekre emlékszel?- Úgy emlékszem, hogy az első kettes te meg én voltam. A következő párosok­ra nem emlékszem már. A magam személyére emlékszem, de a többiekre nem. Arra emlékszem, hogy ki mindenki vett részt, de abba se vagyok biztos. Fontos­nak én azt tartom, hogy miután létrehoztuk ezt a politikai társaságot, megegyez­tünk a játékszabályokban, a következő lépésekben, és visszamentünk ünnepel­ni Tóth Lajost. Mások meg hazamentek. És akkor derült ki, hogy Prágában tün­tetések zajlanak, és az első dokumentumunk, amelyik megjelent az FMK nevé­ben az éppen tiltakozás volt a rendőrség brutális föllépése ellen. Még arra em­lékszem, hogy te fölhívtál, hogy beleegyezek-e, hogy az én nevem is ott szere­peljen a nyilatkozaton. És az ezt következő napoknak az eseményeiről én lema­radtam, mert vasárnap reggel a lányommal mentem Budapestre gyógykezelés­re a Pető Intézetbe. Hajói emlékszem egy hétig bírtam ki Magyarországon, mert közben otthon kitört a forradalom. Elbeszélésekből tudom, hogyan alakítottátok meg a koordinációs bizottságot Pozsonyban. A magam szerepéről annyit tudok mondani, hogy kihasználtam a korábbi kapcsolataimat Magyarországon, és tá­jékoztattam a sajtót, az ellenzékieket arról, hogy mi történik Szlovákiában. Hall­gattam a rádiót és tőletek voltak híreim. Abba a körbe, amibe Bába Iván is tar­tozott, engem ismertek, és hozzám küldték az újságírókat kommentáljam, mi fog történni. Arra is emlékszem, hogy sajtóértekezletet is tartott az FMK Magyar­­országon azokban a napokban, talán november 25-ike körül, és ezt követően ha­zajöttem, és bekapcsolódtam a koordinációs munkába.- Nem dolgoztál? Hogyan tudtad ezt megengedni magadnak?- Úgy, hogy mikor hazajöttem Magyarországról, akkor fizetetlen szabadságot vettem ki, ez volt az utolsó napom a munkahelyemen, soha nem tértem vissza oda. Minden időmet és energiámat az FMK-nak az irodájában töltöttem reggeli óráktól kezdve az éjszakai órákig, megbeszélésekkel, tárgyalásokkal, jártuk az országot. Ti a Művész kertben részt vettetek a Nyilvánosság az Erőszak Ellen megalakulásán, tanácsokkal láttatok el őket, ez a későbbiek során komoly je­lentőséggel bírt, az akkori FMK-ok kulcsszerepét is magyarázza az első hetek, hónapok folyamatában. Nekünk volt elképzelésünk arról, hogyan kell forradal­mat csinálni, hogy kell egy változást levezényelni, mik a fontos feladatok, ho­gyan kell egy társadalmi rendszert lebontani. Többünknek volt kritikai-társadal­mi műveltsége, másrészt pedig nem elhanyagolható az, hogy megvoltak a kap­csolatok a csehországi, a szlovákiai és a magyarországi ellenzéki gondolkodók­kal. A legfontosabb dolog abból adódott, és ezt igazán kamatoztatni tudta a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés, hogy mögöttünk volt a magyarországi rendszer­­váltásnak a tapasztalata. Annak minden részlete. A szlovákiai ellenzék, és hát az ellenzéki mozgalmak fölkészületlenek voltak, és nem voltak információik ar­ról, hogy hogyan zajlottak a rendszerváltás folyamatai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom