Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

A. Nagy László

- Tudsz valami konkrétumot mondani. Hogyan nyilvánult ez meg? 425- Hát az úgy nyilvánult meg, hogy akkor mit is kell tenni. És a VPN-ben mindenki meg volt rettenve, hogy feladatot adjanak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen helyi szervezeteinek, amelyek munkahelyeken, községekben, városokban alakultak meg országszerte, ők ezzel nem számoltak. A mi képviselőink mondták meg, hogy a párt vezető szerepét meg kell szüntetni, vonuljunk ki a munkahelyekről, minden társadalmi szervezetből. Emlékszem rá, hogy nagy riadalmat keltett a VPN-ben, amikor azt mondtuk, hogy vonuljon ki a politika a hadseregből és a rendőrségből, a belügyminisztériumból, vagy hogy a vállalatvezetőket és intézményvezetőket le kell váltani. A helyi kezdeményezések pedig válasszanak új vezetőket. Mi legyen az országgyűléssel. Hogyan, meddig és ki fogja kormányozni az országot. Erről a szlovák kollégáknak nem volt elképzelése, de a cseh kollégáknak se volt. Csehországban is tanácstalanok voltak. Az első napokban létrejött a cseh és a szlovák koordináció Havelék és a Budajék között, Prága és Pozsony között. Minden fennhéjázás nélkül mondom, mi voltunk a súgó emberek, hogy mit kell tenni, mik a társadalmi változásoknak a konkrét lépései. Annak ellenére, hogy mind a Nyilvánosság az Erőszak ellen, mind az FMK önálló politikai szubjektumként működött az első pillanattól kezdve (amiről a belügyminisztériumi bejegyzése is tanúskodik, és a későbbi történések is) a koordináció nagyon szoros volt abban az értelemben, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomnak volt egy koordinációs tanácsa, ami naponta ülésezett, és ebben a tanácsban a Független Magyar Kezdeményezés legalább két tagja az első pillanattól kezdve ott ült. Ez te voltál, aztán Grendel Lajos volt, Szigeti László, és amikor én hazajöttem, én is bekerültem ebbe a társaságba. Minden fontos politikai kérdésben nemcsak a véleményünket mondtuk el, hanem a döntéseknek is a részesei voltunk, még személyi kérdésekben is.- A koordinációs tanács az első időszakban ernyőszervezet volt, ott ültek a forradalom első szervezeteinek a képviselői, így került oda az FMK is.-így van, a környezetvédők ott voltak, a diákok, a színészek ott voltak. Nem tudom, ez az időszak mennyi ideig tartott, azt tudom, hogy a diákoknak megvolt a saját önálló koordinációs tanácsuk is, és ha jól emlékszem Zuzana Mistríková volt akkor a vezetője ennek a diáktanácsnak, és aztán ő vett részt a későbbiek során a VPN koordinációs tanácsának a munkájában. De jelen voltak a környezetvédők is, emlékszem rá, hogy Mikuláš Huba vett részt folyamatosan, de a chartások is, Čarnogurský és Miroslav Kusý. Amikor aztán konszolidálódott a helyzet, a VPN is és egy rendes, erőltetett munkamenetet vett föl, akkor már nem egy ernyőszervezetként működött, kivételt csak mi képviseltünk, az FMK. A koordinációs tanács utolsó üléséig mi részt vettünk valamennyi ülésen. Fontos szerepe volt ebben a munkában Szigeti Lászlónak, aki most a Kalligram Kiadónak a tulajdonosa és igazgatója, aki először a mi képviselőnkként került be a koordinációs tanácsába, de az ő szerepvállalása és szerepköre túllépte ezt, és önállóan és tőlünk függetlenül működött, és vett részt a VPN irányításában, de a csehországi OF-nek a munkájában is. A legfontosabb kérdés az volt, hogy most rendszerváltás lesz-e, vagy valamilyen rendszerkiigazítás, kozmetikázott szocializmus. Ez dőlt el akkor az első napokban. A szlovák rendszerváltók több. NAGY LÁSZLÓ