Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

A. Nagy László

- A formát nem, csak hogy valamit kellene csinálni. A pikantériája a dolognak 419 az volt, hogy a Duray Miklóssal 1968 után nem voltam különösebben jó viszonyban, amiatt az incidens miatt, ami a JAlK-ban történt, meg a Magyar Ifjúsági Szövetségen belüli taktikai és stratégiai elképzelések különbözősége miatt. Igazából nem találkozgattunk, nem kedveltük különösebben egymást. A 70-es évek második felében mégis összejött az első ilyen találkozó hármunk között...- Mikor volt ez?- Ez már a Charta megalakulása után volt, 77 után. Amiben meg tudtunk egyezni, az az volt, hogy jelentést kellene írni a kialakult helyzetről. Milyen helyzetben vannak Csehszlovákiában a magyarok, mi a helyzet a demokratikus intézményrendszerek ügyében. És egymás között elosztottuk a feladatokat, az elképzelések menetközben alakultak ki...- Ez nevezhető a Jogvédő Bizottság megalakulásának, ez az első találkozó?- Lényegében igen. Három dologban egyeztünk meg aztán a rendszeres találkozók során. Az egyik, hogy jelentést kellene írni, a másik, hogy milyen legyen a formája azoknak a dokumentumoknak, amelyeket hát produkálunk, és milyen módon hozzuk nyilvánosságra. Abban megegyeztünk, hogy milyen módon titkoljuk a tevékenységünket. Ebben kitűnő partner volt a Püspöki Nagy Péter, aki a korábbi teológiai és más tanulmányai során kitűnő ismereteket szerzett a titkos tevékenységek formáiról és a szabályairól. Az anyaggyűjtésbe pedig bevontunk több megbízható kollégát vagy barátot.- Tudsz neveket mondani?- Mivel mi nem jutottunk semmilyen, az államigazgatásban ismert vagy használt anyagokhoz, elsősorban olyan embereket kerestünk, akiknek voltak kapcsolataik, vagy ők maguk is az államigazgatásban dolgoztak. A többségük nem tudta, hogy mire kellenek ezek az anyagok. Ilyen volt Végh László, aki a kormányhivatal nemzetiségi tanácsában dolgozott, Varga Sándor, aki az országos levéltárban dolgozott akkor, Szilvássy József, aki az Új Szóban rovatvezető volt és megfelelő kapcsolatai voltak, Sziegl Ferenc, ő volt a nemzetiségi titkárság vezetője,

Gyönyör József, aki a titkárságon dolgozott, Kiss József is, aki az Új Szó főszerkesztője volt. Tanulmányok is készültek ezekből az anyagokból, illetve különböző nyilatkozatok és beadványok, amelyeket az akkori szlovákiai, csehszlovákiai politikai és államigazgatási csúcsszerveknek küldtünk el, akkor már megjelölve szerzőjét is a dokumentumnak: Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága. És elküldtük a Helsinki Záróokmány államai nagykövetségeinek is. Az alapja az volt ezeknek a dokumentumoknak, hogy Csehszlovákia megsérti az 1975-ös helsinki dokumentumot.- A Charta 77 is ennek alapján jött létre.- Igen. Röviden csak annyit még, hogy mivel a tevékenység illegális volt, ezért bizalmatlanok voltunk mindenkivel szemben, nehezen lehetett bővíteni a társa. NAGY LÁSZLÓ