Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Juhász R. József
JUHÁSZ R. JÓZSEF 314 szakára adtam be. Oda Csanda Sándor miatt nem vettek föl. Még egy próbálkozásom volt jóval később, a kommunikációs szakra, Pestre, de nem vettek fel. Egész konkrétan: nem csináltam meg a felvételit, mert a meghívót a felvételire elküldték a címemre, a Jazdecká 20., Nové Zámky címre, csak éppen Szlovéniába. így csak egy nappal a felvételi előtt kaptam kézhez, így esélyem se volt. 1984-ben nősültem, 1985-ben született a lányom és 1988-ban a fiam. Feleségem főnevelőnő. A lányom logopédusként dolgozik Pesten, emellett a második diplomájára készül pszichológiából; a fiam pedig nemzetközi kommunikáció szakon tanul Budapesten, a BKF-en, most lesz harmadéves.- A családban és az iskolában milyen irodalmi hatások értek? Hogyan lett belőled költő?-Anyám örök életében rengeteget olvasott. Több mint valószínű, hogy ez innen jön. Nekem az első irodalmi próbálkozásom gyerekkoromban, tizenévesen volt, akkor írtam az első sci-fimet. Sci-fiből komoly gyűjteményem volt, tizenéves koromban végigolvastam az összes tudományos-fantasztikus könyvet, a Kozmoszkönyvektől kezdve, az volt a csúcs, azt szerettem, és aztán egyre komolyabb irodalmat kezdtem olvasni. Középiskolában ez egy kicsit abbamaradt, az első egykét évben reál beállítottságú voltam. Majd harmadiktól kezdtem ilyen szösszeneteket írni a sulinak összejövetelekre, humoros szövegeket, már a szalagavatón is ez volt az egyik műsorszám, elmondtam a négy év történetét. A negyedik év végén már kezdtem versekkel jelentkezni. 81-82-ben írtam az első dolgaimat. Aztán egész korán bekapcsolódtunk az Iródia mozgalomba, addigra már megjelent az Irodalmi Szemlében egy-két versem. És aztán ez jött folyamatosan. Az, hogy most mivel foglalkozom, az Iródiának köszönhető, mert szerintem erre az egész generációra hatással volt. És a vége felé, sőt talán nem is a vége felé, hanem egy - másfél év után aztán, mivel itt éltem Érsekújvárott, együtt csináltuk Gyulával az egészet, együtt szerveztük, már olyan embereket is tudtunk hívni, akik jobban érdekeltek. Az avantgárd irodalmat be tudtuk hozni az Iródiára. Voltak itt Petőczék (Petőcz András), elhoztuk Cselényit (Cselényi László, megismerkedtünk a Magyar Műhelyesekkel, és Szkárosi Endrével, és gyakorlatilag az Iródia után - ami 83-86 között volt - mindjárt meg is alakítottuk a Stúdió értét, ahol már kizárólag alternatív művészettel foglalkoztunk.- Mit jelentett az, hogy téged a Hodossy Gyula hazahívott Pozsonyból?- Gyula állást kapott a Csemadokban és kitalálta, hogy összehívja a fiatal tollforgatókat Csehszlovákiából. Tudta, hogy idejártam iskolába és embereket keresett, akik ebben segítenek neki. Nekem a pozsonyi nyolc hónap azzal telt, hogy sokat jártunk a JAIK-ba, de a munka maga nem érdekelt. Végül is, utána néztem a lehetőségeknek, Gyula is talán valamit segített, s onnantól kezdve fűtő voltam, gyakorlatilag egy-két hónap kivételével. Fabó Tibivel meg a Farkas Icával hármasban béreltünk egy lakást, ott laktunk egy évig együtt. Az is egy szép időszak volt. Az egész Iródia ott lakott. Tehát így hívott haza. Hazajöttem, és aztán kezdtük szervezni az íród iát.- Miből állt a szervezés?