Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Csekes Erika
136 < CC LU 00 LU Uí LU 00o is telt volna el 20 év. Jó példa volt erre a rimaszombati VPN-esek közül Dano Brezina, ő most már itt működik Pozsonyban a harmadik szektorban. Amikor én mentem először oda Szombatra, akkor a Dano volt az, aki várt engem a buszmegállón, mert ugye busszal mentem, és Dano volt az, aki ott bevezetett a VPN- es közegbe. Aztán, ha ezek a tornaijai, rimaszombati „fiúk” rám csörögnek, mindig nagyon örülök. Befogadtak maguk oézé, és én azt nagy becsben tartom máig is, hogy hozzájuk tartozhattam.- És hogy nézett ki a parlamenti munka Pozsonyban?- Nagyon intenzív volt. Én jogászként az alkotmányjogi meg a mandátumvizsgáló bizottságba kerültem, és az emberjogi bizottságban is működtem. Rengeteg anyagot kellett kidolgozni, de leginkább véleményezni és jóváhagyni. A szlovák parlament hatásköre sokkal szűkebb volt, mint a Szövetségi Gyűlésé, tehát nem volt annyira determináló, mint a Szövetségi Gyűlés, viszont a alkotmány szerint, ami a Szövetségi Gyűlésbe ment, először végig kellett mennie a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságain és a plénumán. Aztán az SZNT-nek volt független törvényhozói jogköre is, ezen belül saját jogalkotást végeztünk. Mi ott egyfolytában tonnányi mennyiségű anyagokat olvastunk, véleményeztünk, írtunk. Ugye ez azt jelentette, hogy látástól vakulásig parlamenti munka folyt. Nagyon intenzív volt. Ülések, egyeztetések, plénumok, bizottsági ülések ez mind egymást követte nagy sebességgel. Alig tudtam hazajárni, vagy a parlamentben voltam, vagy az FMK-ban, ha pedig maradt szabadidőm, segítettem szervezni a Vegetáriánus Társaságot.- Ott komoly politikai döntések születtek, hol zajlottak ezek?- A politikai döntések az esetek nagy részében - ugye mi a VPN klubjához tartoztunk - a KC VPN-ben születtek, és voltak képviselői gyűléseink bent a Jiráskován, ahol meg lehetett beszélni a dolgokat. De akkor olyan fekete-fehér volt minden. Tudtuk, hogy mi az ami fontos, amit el kell fogadni a parlamentben, nem kellett az embereknek annyit magyarázni, nem spekuláltunk mi akkor, mi szívből politizáltunk. Mindenki tudta, hogy ez most ezért és ezért fontos, és nem kellett arról órákon keresztül beszélni, hogy miért fontos. A későbbi választási időszakokban, amikor láttuk, hogy miből áll a politika, meg is dicsértük visszamenőleg magunkat az akkori képviselőtársaimmal, mondván, hogy a legjobb képviselők a kooptált képviselők voltak. Ahol én még aktívan részt vettem az az FMK-ban történő politikai döntések voltak, amik aztán kivetődtek a KC VPN döntéseire és a mi parlamenti munkánkra is.- A prágaiakkal milyen volt a kapcsolatotok?- A prágaiakkal nem volt nagyon intenzív a kapcsolat, ők ugyanúgy el voltak veszve a prágai parlamenti munkában. Ha itthon voltak, akkor mindig csak pár órára, de persze befutottak az FMK-ba. Emlékszem Sándor Nórára, még a levegőt is gyorsabban szedte, azért mert mindig rohant valahová. És akkor voltak ilyen gyors megbeszélések, de nem mondhatnám azt, hogy valami intenzív koordináció lett. Legalábbis én nem emlékszem rá. Egyszer-kétszer meglátogat-
