Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)
Egyed Emese: A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely
56 Egyed Emese MELLÉKLET Részlet Orbán Enikő tanári naplójából A kiértékelő óra utolsó mozzanataként beírtam a jegyeket is. Kilátásba helyeztem a pluszmunkát: hátha lenne vállalkozó, aki a tanév befejeztéig egy önállóan választott vagy általam javasolt novellát értelmezzen. Kilátásba helyeztem azt is, hogy menet közben segítséget kaphatnak és jegyet is szerezhetnek. Tamási Áron és Sánta Ferenc novelláinak elemzése több mint 80 oldalnyi „mérhető eredményt" képvisel. Próbáltam leszűrni az elemzésekből, hogy hol voltak a hiányosságok, és mire kellene még jobban koncentrálni a prózai művek elemzésekor. Az elméleti háttér biztosítása a tanár feladata. Az elmélet azonban nem tud kívülről bekerülni az órai szempontrendszerbe, ezért kell tanárként együtt gondolkodni a tanult-tanított művekkel, meg az irodalomelmélettel is. Engedni kell „a dialogikus olvasás” érvényesülésének, mert ez megteremti saját nyelvezetét. 2004. március 19. A prózai művek tanulmányozásának sorában a következő téma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek. Mikes bizonyos leveleit már év elején megjelöltem mint kötelező olvasmányt. Amikor úgynevezett kötelező házi olvasmány kerül feldolgozásra, az osztály által is megszokott módszer az szokott lenni, hogy szóbeli, de legtöbbször írott felmérőlap segítségével „megtudakozom”, hogy olvasták-e az alkotást. A Mikes-órára való készülődésem során azonban nem tartottam jó ötletnek tartalmi szinten ellenőrizni, hogy ki hogyan olvasta Mikes leveleit. Tudtam, hogy olyan diák is van, aki nehézségekbe ütközne, ha magára hagyom a 18. századi szöveggel. Mikes szövegei mégiscsak két évszázadnyi távolságból szólnak hozzánk. Jó volna, ha a „horizont-összeolvadás” gadameri értelemben valóban létrejöhetne. Tehát: ha a 18. századi történeti perspektíva találkozhatna a 21. század horizontjával. Felötlött bennem a történeti olvasás lehetősége, mely megengedné, hogy Mikes leveleit másságukban is megtapasztaljuk. Az órai tevékenységet úgy gondoltam ki, hogy lehetőség nyíljon a Mikes-szövegek horizontja és az olvasó horizontja közötti feszültség feloldására. Alkalmasnak tűnt Jauss olvasásmodellje, mely integrálja azt a nézetet, amely szerint a hermeneutikai folyamatot a megértés (intelligere), az értelmezés és az alkalmazás (applicare) három mozzanatának egységeként lehet felfogni. Az olvasási modell három lépése a jaussi gondolatmenetben három szukcesszív olvasatot képvisel: Az esztétikai értelmező olvasás: a mű megértésének első feltétele. Az esztétikai megértés az érzékelés folyamatára irányul, tehát az első olvasás tapasztalati horizontjára. Ezen olvasat az utána következő fázis horizontjává válik.
