Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)
Egyed Emese: A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely
A kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék mint oktató- és kutatóműhely 57 Az értelmezés retrospektív horizontja: az olvasó a kiteljesedett formából kiindulva, retrospektíve, a végétől a kezdethez, az egésztől az egyesre visszatérve, egy újabb olvasás során fogja kidolgozni a még nem teljes jelentést. A történeti olvasat: a hatástörténeti tudat érvényesülését jelenti az értelmezésben. A tulajdonképpeni olvasat annak az elismerését jelenti, hogy amit befogadok, abból a másság beszél. Különálló fázisként elterveztem Mikes egy levelének kommunikációelméleti megközelítését is. Ilyen jellegű ismeretekkel már VI. osztályban találkoztunk, amikor a kommunikáció tényezőit tanultuk. Az első Mikes-óra a jaussi modell harmadik lépését, a történeti olvasatot próbálja követni. A történeti olvasat Jaussnál feltételez egy tudományos háttérrel rendelkező olvasói tapasztalatot. Mivel VII. osztályos diákok ilyen tudományos háttérrel még nem rendelkeznek, mi természetesen nem vállalkozhatunk pl. Mikes leveleinek recepciótörténeti rekonstrukciójára. Tudományos háttérrel ez esetben a tanár rendelkezik, ezért az első óra főleg a tanári közlésmódra alapoz. Építhetek a diákok előzetes tapasztalataira: pl. Zágon neve ismerős, mert együtt kirándultunk, és meglátogattuk a Mikes-emlékházat. A tanári közlés vázlatpontjai:- Mikes szülőfaluja: Zágon.- Az ősök.- Mikes tanulmányai.- Mikes és Rákóczi.- A száműzetés évei. Az órán szemléltető anyagot is használtam: pl. Erdély útikönyvét, amelyből a Zágonról szóló részt olvastuk fel. Ezt kiegészítette Veress Dániel monográfiája, melyből részletekkel tarkítottam az „előadást”. 2004. március 22. A jaussi olvasási modell első két lépését próbáltam gyakorlati formában megoldani. Az óra alapvető tevékenységi formája a csoportmunka volt. A csoportok már előzőleg kialakított összetételűek. Minden csoportban vannak jó, közepes és gyenge tanulók is. Az összetétel heterogén. A négy csapat (Ceruzák Réme, Tornádók, Kobakok, Zabhegyezők) mindegyike két feladatot kapott. Az első feladat: a négy csapatnak négy különböző levelet kellett elolvasnia. A Kobakok a 62. levelet, a Ceruzák Réme az 56. levelet, a Tornádók a 112. és a 207. levelet, a Zabhegyezők a 149. levelet. Az olvasási módszer a következő volt: megadott időegység alatt néma olvasással a csoportok tagjai egyénileg is elolvasták a leveleket. Ezt követte a hangos olvasás. A csapatok tagjai közösen beszélték meg és jelölték ki azt, hogy ki hány bekezdést olvasson fel. Miután minden olvasatot meghallgattunk, ún. „kis jegyeket” kaptak a csapatok az olvasás minőségétől függően. Elsősorban azt követtem, hogy melyik csapat olvasta „értelmezve” is a szöveget.
