Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi kérdés a nemzetközi kapcsolatrendszerben
82 Hornyák Árpád történt semmilyen konkrét lépés. Kánya külügyminiszter Jugoszláviára vonatkozó kedvező fejtegetései is visszhang nélkül maradtak Belgrádban. Stojadinovic azzal indokolta visszafogottságát, hogy mindazt, amiről Budapesten lehet beszélni, Belgrádban nem lehet elmondani, és neki állandóan vigyáznia kell, nehogy szövetségesei amúgy is lépten-nyomon megnyilatkozó bizalmatlanságát növelje.53 Hasonló értelemben nyilatkozott a jugoszláv külügyminiszter von Neurath német külügyminiszter előtt is, mondván: az olasz-jugoszláv szerződés megkötése miatt olyan heves támadásoknak és nyomásnak volt kitéve szövetségesei részéről, hogy kénytelen volt a magyar-jugoszláv közeledési folyamatba egy kis szünetet beiktatni.54 Mindezek ellenére Stojadinovic, állítása szerint, kész volt a magyar kisebbségnek lépésről lépésre könnyítést adni, csak azt utasította el határozottan, hogy a magyar kormánynak a kisebbségi kérdésbe beleszólást engedjen. Ehhez ragaszkodott. Hiába hívta fel von Neurath Stojadinovic figyelmét, hogy a kisebbségi kérdésekben is helye van az államok közötti megbeszéléseknek, és hogy az ilyen tárgyalásoknak is vannak fokozatai és árnyalatai. A jugoszláv politika mindenkor elvetette, hogy akárcsak a látszata is felmerüljön külső hatalmak beleszólásának a belügyének tekintett kisebbségi kérdésbe. Ezt követően a magyar kormány a maga részéről a kezdeményezés ügyét lezártnak tekintette és várakozó álláspontra helyezkedett.55 Magyar-kisantant tárgyalások Magyarország azonban 1937 nyarán nemcsak Jugoszláviával folytatott tárgyalásokat, hanem, részben kényszerből, a másik két kisantantállammal is. Ennek hátterében Kánya Kálmán külügyminiszter magyarázata szerint a magyar kormánynak az a szándéka húzódott meg, hogy a magyar kisebbség egyre rosszabbodó helyzetén főleg Romániában könnyítsen. A másik, nézetem szerint legalább ennyire nyomós ok az volt, hogy a Magyarországgal baráti kapcsolatban álló államok, amelyek támogatására a magyar diplomácia leginkább számíthatott, Németország, Olaszország és Lengyelország is egyre nyomatékosabban arra biztatták, hogy ne csak Belgráddal igyekezzen jobb viszonyt kialakítani, hanem próbáljon Bukaresttel is modus vivendit találni.56 A magyar külpolitika ilyen döntését megkönnyítette, hogy, mint láttuk, a barátkozás eredeti 53 MOL K 74-5-1. bejövő-1937 Belgrad. 1937. 04. 16. 54 A német külügyminiszter ezt teljes mértékben elfogadta. Ilyen értelemben nyilatkozott Sztójaynak is április 30-án, igyekezve meggyőzni őt arról, hogy alaptalanok a magyar félelmek, hogy Jugoszlávia a másik két kisantantállam tiltakozása miatt vonult vissza a közeledéstől. Neurath szerint Stojadinovic megőrizte akciószabadságát a másik két kisantantállammal szemben. DIMK. II. 218-219. p. Sztójay jelentése 1937. április 30. 55 MOL K 74-5-1. bejövő-1937 Belgrad. 1937. 04. 09. Kánya távirata Belgrádba 1937. április 2-án:. „A nyilatkozatok leadását egyáltalában ne forszírozza tovább. Stojadinovic válaszából látom, hogy az én szándékom, a jugoszláv-magyar közeledést egy erős lépéssel előre vinni, korai volt. Ezért az a tervem, hogy folytatva továbbra is eddigi barátságos politikánkat Belgráddal szemben, bevárom, míg megérik a helyzet arra, hogy a tett javaslat szellemében tartott megállapodást köthetünk. Amennyiben maga Stojadinovic bizonyos idő múlva opportunusnak tartaná a kérdésre való visszatérést, szívesen állunk rendelkezésére. Nyilatkozzék ebben az értelemben Stojadinoviótyal szemben és fejezze ki neki köszönetét azért a kijelentéséért, hogy a magyar kisebbséggel szemben belpolitikája elveinek megfelelően a jövőben is megértést fog tanúsítani.” MOL K 74-1937-18-Berlin, kimenő táviratok. 205/res.pol. 56 DIMK. II. 254-255. p. Napi jelentés Kánya és Erdmannsdorf budapesti német követ beszélgetéséről. 1937. szeptember 27. Arról nem is beszélve, hogy London is egyre nagyobb örömmel vette volna, ha a közép-európai államoknak végre sikerül megtalálni a békés egymás mellett élés formuláját.
