Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Integrációs modellek
A romániai magyar elit generációs csoportjainak integrációs viszonyrendszere 53 A disszidensnek tekintett szövegek két érvelési módot használnak. A hetvenes évek tiltakozó levelei a szocialista nemzetiségi politika normáit kérték számon. A nyolcvanas években ez teljesen megváltozott.32 A romániai magyar kisebbség problémái nem maradtak az országon belül, hanem egyre gyakrabban nemzetközi fórumok elé kerültek. Ezekből elmaradt a lenini nemzetiségpolitikára való utalás, ellenben megjelent a Helsinki Záróokmányra, ENSZ-dokumentumokra, tehát az ún. nemzetközi emberi jogi normákra való hivatkozás. Ezzel együtt a társadalompolitikai üzenet is átalakult. A nemzetiségi diszkrimináció és a személyi kultusz bírálata kibővült az emberi jogok kérdésével, a tulajdonviszonyok és a szocialista berendezkedés bírálatával.33 A nyolcvanas évek magyarországi külpolitikai reformfolyamataihoz kapcsolódva megfigyelhető, hogy a romániai nem hivatalos közbeszédben is egyre jobban felértékelődött Magyarország és az „összmagyarságban" való gondolkodás. Ehhez kapcsolódott az erdélyi liberális hagyományoknak, a jogállamiság emlékének felidézése is.34 Társadalompolitikai értelemben a magyar intézmények leépítésének tematizálásán túl a városok elrománosítása (a betelepítés) a legfontosabb téma. Emellett a könyvkiadásban, a színházi és képzőművészeti életben folyamatosan zajlottak olyan viták, megjelentek olyan áthallásos publikációk, amelyek értelmiségi körökben üzenet jelentéssel bírtak. De ezek jó része kimerült az identitásfelmutatásban. Intézményesség hiányában valós társadalomszervezésről nem beszélhetünk. A szerkesztőségek, tanszékek, egyházi intézmények értelmiségi körei személyes kapcsolathálózataikban működtek. Nagyobb hatást csak a külföldi médiák révén érhettek el saját társadalmukban is.35 1990 első hónapjaiban ez a Domokos Géza országos hálózatának tekinthető értelmiségi kör látott hozzá az RMDSZ helyi megszervezéséhez. Innen három év leforgása alatt jutottak el egy új politikai elit kialakulásáig, amely már a politikai szervezeten belül szocializálódott és annak vitáiban választódott ki.36 A romániai magyar elit társadalompolitikai felfogását vizsgálva azt mondhatjuk, hogy kényszerhelyzetekben adott válaszsorozatokról van szó. Nagyon leegyszerűsítve két modell váltogatja egymást: az etnikai bezárkózás és a társadalompolitikai nyitás az adott modernizációs hullámban. Ez utóbbira példa a húszas évek közepe, az 1944-1945-ös észak-erdélyi átmenet és az 1968-1972 közötti kis intézményteremtő' korszak. Az intézményvédő, illetve intézményépítő korszakokat ha nem is lehet pontosan elhatárolni, de dominanciákat meg lehet határozni: ez alapján intézményvédő időszaknak tekintem az 1918-1922, az 1931-1935, az 1957-1964, az 1974-1989 közötti időszakot, míg a kisebbségi elit szervező-intézményépítő időszakainak tartom az 1926-1928, az 1936-1940, az 1944-1948, az 1955-1957, az 1968-1972 közötti éveket. 32 A vonatkozó dokumentumokat közli: Történeti kényszerpályák... i. m. 362-366., 370-372., 404-405., 422- 443. p., valamint A magyar kisebbségek nemzetközi érdekvédelmének dokumentumtára 1976-tól. http://www. hhrf.org/dokumentumtar/ 33 Uo. 34 Erre példa: Molnár Gusztáv bevezetője Szabó Dezső: Életeim. Születéseim, halálaim, feltámadásaim. Bukarest, Kriterion, 1982, valamint Fábián Ernő: Az ember szabad lehet. Eötvös József eszmevilága. Kolozsvár-Napoca, Dácia, 1980; uő: A tudatosság fokozatai. Bukarest, Kriterion, 1982; uő: A példaadás erkölcse. Bukarest, Kriterion, 1985. 35 Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseiről, illetve különböző sérelmi akciókról a Szabad Európa Rádió magyar adásaiból értesülhettek Erdélyben. 36 Itt az RMDSZ brassói kongresszuson, 1993 bekövetkezett átalakulására jelent töréspontot. A „hagyományos” generációs csoportként induló Reform Tömörülés térvesztése, ellenzéki gyűjtő csoporttá válása, majd kiürülése után az elit belső szerveződése gazdasági és regionális érdekviszonyok szerint alakult.
