Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Integrációs modellek
50 Bárdi Nándor Az ideológiai kérdésekben Sulyokkal szöges ellentétben álló Kacsó Sándor az évtized második felében hasonló jövőképben gondolkodott. „Belső önállóságunk viharálló megteremtése népi szellemiségünk kialakulásától függ. Nem egyének s nem is egyik vagy másik társadalmi osztályunk állhatja meg ma sikeresen a nemzeti önvédelmi harcot, hanem az egész nép együtt. [...] Be kell tehát vinnünk népünk köztudatába, hogy az erdélyi, illetve romániai magyarság fennmaradásának nagy kérdései - eddigi történelem szemléletünkkel ellentétben - nem politikai kérdés a szónak abban a köznapi értelmében, amint azt használni szokták. Nemzeti kulturális feladat ez a leginkább és a legelső helyen, s aztán ezzel összefüggően - mert a nemzeti kultúra szabad és eredményes kiteljesítésének ez a legnagyobb előfeltétele - társadalmi átalakulásunk kérdése is. A nemzet fogalma nagy átértékelésen esett át történelmünk folyamán, s ha valahol és valamikor idők parancsa az, hogy valóban nép-nemzetet jelentsen, úgy életparancs ez nálunk és most, kisebbségi sorsunkban.’’26 A gazdaságszervezésben a szövetkezeti mozgalom, a társadalompolitikában pedig a népnevelés, illetve az új értelmiségi középosztály megteremtése került a középpontba. Ennek lényege, hogy a falusi tehetséges fiatalokból új falusi intelligenciát kell nevelni. Majd a falusi középrétegek gyerekeiből jöhet létre az új kisebbségi értelmiség. Ezt pedig egy olyan kisebbségi etikával bíró elitnek képzelték el, amelynek a népszolgálat a küldetése. Mindezt a nemzetnevelésen keresztül gondolták elérni.27 Ennek színhelyei ez egyházi iskolák és a kolozsvári egyházi egyetemi kollégiumok, orgánumai az Erdélyi Fiatalok, az Erdélyi Iskola és a Hitel. Ez a korporatív-keresztényszociális elemek meghatározta ideológia nagyban hasonlított a magyarországi reformkonzervatfv ifjúsági-értelmiségi csoportok ideológiájához. Azonban Erdélyben a népszolgálati eszme alapvetően a személyes vallási meggyőződéshez kötődött. Az előző generációhoz tartozó protestáns teológusok által (Makkai Sándor, Tavaszy Sándor, Imre Lajos, Kecskeméthy István) kialakított profetikus nemzetszemlélet alapvetően meghatározta a közösségi cselekvés erkölcsi viszonyait. Ennek kiindulópontja, hogy a történelem Isten kezében van, ebből eredően a kisebbségi élet feladat és hivatás, amelyet az egyénnek vállalnia kell.28 3.3. A harmincas években megjelenő baloldali generációs csoport Romániában két részből állt. Egyrészt a MADOSZ-ba, illetve a Korunk c. folyóirat körül csoportosulók-26 Kacsó Sándor: Kisebbségi jövőnk útja. In Erdélyi Magyar Évkönyv. Szerk. Kacsó Sándor. Brassó, Brassói Lapok, 1937, 178-179. p. 27 A nemzetnevelés célja a csökkentértékííség, a meghunyászkodás, a hamis önállóság és az önző öncélúság jellemhibáinak kiszorítása a közösségi közszellemből és helyette az alázatnak, a mások megbecsülésének és a közösségi érzés kifejlesztésének elősegítése. Bárdi Nándor: A prófétai nemzetszemlélet Tavaszy Sándor, Makkai Sándor, Imre Lajos munkáiban. Kézirat, 11 p. 28 Ennek értelmében uralkodás helyett a szolgálat, önzés helyett az önfeláldozás, az egyéni érdekek helyett a közösségi érdek, az ember valóság (érdekérvényesítés) helyett az emberi rendeltetés (a szolgálat) a meghatározó életelveknek tekintett értékek. Az előző jegyzetben hivatkozott kéziraton túl lásd a következő forrásmunkákat: Tavaszy Sándor: A szociális és gazdasági törekvések theologiai-etikai megítélése. (A szocializmus és a kommunizmus.) Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1931; uő: Az igazi kritikai nemzetszemlélet. Pásztortűz, 1933. 170-171. p.; uő. Nemzeti létünk kérdései. A prófétai nemzetszemlélet. Pásztortűz, 1936. 435. p.; Imre Lajos: A protestantizmus és a proletariátus. Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1932; uő: Hivatás és élet. Kolozsvár-Cluj, Minerva, 1938; Makkai Sándor: Magunk revíziója. Kolozsvár, Erdélyi Szépműves Céh, 1931; László Dezső: A kisebbségi élet ajándékai. Összeáll., bev., jegyz. Cseke Péter. Kolozsvár, Minerva, 1997; Venczel József: Erdélyi föld - erdélyi társadalom. Budapest, KJG, 1988, 144-179. p.; Mikó Imre: Az új erdélyi magyar nemzedék feladatai. A román állam keretében. Magyar Út, 1935. február 1. 5-8. p.; uő: Fiatalságunk hitvallása. Mikó Imre programbeszéde Székelyudvarhelyen, 1937. december 14-én. Magyar Kisebbség, 1938. 1. sz. 32-36. p.
