Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években
A megyésítés előkészítése és a nemzetiségi kérdés Romániában (1968) 417 minisztratív kérdésként és gazdasági kérdésként. Az adminisztratív kérdés lényege: a közigazgatási módosítások lehetővé teszik-e a jövőben, hogy a többségében magyarok által lakott Székelyföld nagyobb része egy közigazgatási egységet képezzen. Másrészt az elékészítő viták során erőteljesen felmerül - ugyan nem magyar részről - a Székelyföld kétségbeejtő gazdasági helyzete, a beruházások, iparosítás fejlesztések hiánya, amelyek a térség gazdasági elszigetelődéséhez vezetnek, s amelyek jelentős mértékben akadályozzák az ottani lakosság integrációját, egyfajta „gettós” állapotokat teremtve. A pártvezetés elismerte ennek a jelenségnek a létezését, de nem mint egyedi esetet, és az ország más, román többség által lakott megyéihez hasonló nagyméretű beruházásokat ígért a jövőben (2. ábra). A Székelyföldkérdést a pártvezetés mindvégig az ország kisebbségpolitikája lényeges pontjaként kezeli, és a téma minden előkészítő vitán jelentős szerepet tölt be, habár nem az egyedüli regionális szintű kérdés. Nemzetiségi szempontból ugyan más töltettel de az előkészületeket végigkövetik a Kolozs és Szilágy megyéről, az Észak-Moldováról, Bráila és Galafi térségéről szóló regionális viták. Egy viszonylag hosszú ideig fennállt annak a lehetőség, hogy az 1960-ben megváltoztatott MAT után a Székelyföld magyar lakosságának jelentős hányada ismét egy közigazgatási egységbe tömörüljön. A Fazekas által javasolt és az egy ideig Ceauçescu által is elfogadott „nagy székely megye” ötlete hosszú ideig vita tárgyát képezi az előkészítő bizottságok munkájában, hogy aztán az utolsó száz méteren kompromisszumos megoldás szülessen oly módon, hogy a vitatott Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy rajon nem kerültek sem Hargita, sem pedig Brassó megyéhez, hanem kisebb kiegészítéssel egy új megyét, Kovásznát alkották. Jellegzetesnek mondható az a jelenség is, hogy az előkészületek alatt nem létezik igazi magyar lobbi a kisebbségi kérdések tekintetében. Az erről a kérdésről kirobbant vitát valójában Alexandru Drághici hozzászólásai váltják ki. A problémát a legjobb esetben mérsékelten bemutató Fazekas Jánost és a dokumentumok alapján meglehetősen háttérben mozgó Gerét leszámítva a vitákon nem vesz részt nagyobb politikai súlylyal rendelkező magyar politikus. Az, hogy Fazekas a rendszeressé vált bukaresti tartózkodása alatt milyen kapcsolatban állhatott a vidéki magyar elittel, még egy jövőbeli kutatás témája lehet. Azt is mondhatjuk, hogy legfelsőbb pártvezetés magyar tagjainak inkább közvetítő, mintsem igazi döntéshozó szerepkör jutott. Fazekas az előkészítő viták során találkozik több alkalommal is székelyföldi vezető káderekkel, Gere pedig a csíki tüntetések során játszott fontos közvetítő szerepet, amikor őt küldik, hogy tolmácsolja a tüntetőknek Cseu§escu üzenetét. A különböző munkabizottságokban tevékenykedő, már említett magyar részvevők szerepe viszont többnyire az egyetértő, helyeslő felszólalásokban merült ki. Annál intenzívebb és fontosabb szerepet játszott viszont a székelyföldi vidéki pártelit. A rajoni, városi és községi pártvezetők által levezetett és irányított gyűléseken viszont nagyon erőteljesen jelentek meg a helyi gazdasági és nemzetiségi követelések.56 Ide sorolható a Csíkszeredái tüntetés is, amelynek megszervezésében óriási szerepet játszott az ajkkori esik rajoni és városi pártvezetés is. Fontos megjegyezni, hogy az előkészületek e fázisában még létezett egyfajta véleménykülönbség a pártvezetésen belül annak ellenére, hogy az egyre nagyobb befolyásra szert tevő, a gyűléseket uraló Ceauçescunak sikerül a maga oldalára állítania és befolyásolnia a pártvezetést. Az ellenzéket az egyre inkább elszigetelődő és az 1968 végére kegyvesztetté vált Alexandru Drághici képviseli, nem túl sok sikerrel. 56 Sarány István-Szabó Katalin: i. m. A kérdés alaposabb vizsgálatához további kutatások és a már begyűjtött források alapos feldolgozása szükségesek.
