Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években
394 Stefano Bottom Tagok 1953. január %1959. március % Magyarok 17 583 81,4 17 898 81,1 Románok 3 880 18,0 3 666 16,6 Összesen 21 598 100,0 22 062 100,0 A nemzetiségre lebontott statisztikai adatok meglehetősen töredékes volta miatt nehéz pontosan megállapítani azt az évet vagy azt a pillanatot, amelyben a RMP KV túllépve az 1955-ben megfogalmazott „etnikai egyensúlyra" vonatkozó direktívákon, a román aktivisták számára preferenciális tagfelvételi politikát hirdetett. Egy értelmezési kulcsot nyújthat az új tagok, a párttagjelöltek összetételének elemzése. 1954 februárjában a KV-nek küldött jegyzék például azt jelezte, hogy 1953 elejétől, amikor újra megnyitották a tagfelvételt, 554 tagjelöltet vettek fel, akik közül alig 61-en voltak románok.40 Az ötvenes évek végén a jelöltek száma gyors növekedésnek indult: 449 jelölt 1958-ban, 2592 1959-ben és 3020 jelölt 1960-ban. 1959-ben már a tagjelöltek negyede román volt,41 ez a tendencia tovább erősödik 1960-1961-ben, mikor a MAT a továbbra is magyar többségű (mintegy 62%-ban), azonban minden sajátos „magyar” jellegtől megfosztott Maros-Magyar Autonóm Tartománnyá alakul (MMAT). Amint az 1960-as összefoglaló statisztikákból kiviláglik, éppen az új tagok körében vehető észre a legnagyobb méretű etnikai változás.42 Tagok+ tagjelöltek 1960. december %Tagok % Jelöltek % % MMAT összlakosságán belül 1960-ban Magyarok 18 443 65,0 14 648 65,8 3 795 62,2 61,1 Románok 9 463 33,4 7 210 32,4 2 223 36,5 35,2 Összesen 28 347 100,0 22 250 100,0 6 097 100,0 100,0 A párt románosítása országos szinten is prioritásnak számított: 1957-től kezdve a németeket kivéve minden kisebbséget diszkriminálták az RMP-be való felvételkor, akiknek a hatalmi struktúrákba való integrálását maga a KV szorgalmazta.43 Az ötvenes években a román nemzetiségűek növekvő beáramlása a pártállamba azonnal megváltoztatta, ha nem is a párt összetételét, de a belső informális hierarchiáját mindenképpen. Ebben ugyanis hagyományosan központi jelentőséget tulajdonítottak azoknak az aktivistáknak, akik illegalitásbeli múlttal vagy legalábbis a tömegpárt építésének 1944-1945 közötti szakaszában való részvétellel büszkélkedhettek. Az 1948-1952 közötti belső tisztogatások során, amelyek azonban kisebb intenzitással egészen 1954-ig folytatódtak, a párt tagságának mintegy egyharmadát zárták ki a Székelyföldön és országosan egyaránt. A magyarok által sűrűbben lakott vidékeken nagyszámban távolították el a szinte kivétel nélkül magyar vagy zsidó származású volt illegális kommunistákat. E réteg marginalizálása elengedhetetlen feltételét képezte egy 40 ANDJM, fond 1134, dós. 104/1954, 21-23. f. Marosvásárhely, 1954. február 13. Tájékoztató jelentés a pártfelvételről. 41 ANDJM, fond 1134, dós. 238/1959, 117. f. 42 ANDJM, fond 1134, dós. 269/1960. 43 ANIC, fond CC al PCR, Cancelarie, dós. 9/1958, 14-24. f.
