Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években
390 Stefano Bottoni Sorszám, név Életkor, nemzetiség Funkció, a pártba való belépés időpontja Származás Eredeti szakma Megjegyzések 1. Csupor Lajos 42 magyar I. titkár - 1944. december Munkás Szabó Illegális aktivista; a harmincas években többször is letartóztatták 2. loan Bafagâ 41 román Szervezési titkár - 1945. augusztus Paraszt Kertész / 3. Lukács László 32 magyar Iparért felelős titkár - 1945 Munkás Munkás Temesváron született 4. Kapusi József 28 magyar Mezőgazdaságért felelős titkár - 1945 Paraszt Ács Sepsiszentgyörgy járás Mezőgazdasági szekcióiéból jön 5. Bugyi Pál 33 magyar Néptanács elnök - 1945 Paraszt Napszámos Udvarhelyről származik 6. Szász Mihály 43 magyar Iparfelelős - 1945 Munkás Kovács / 7. Mataisz Péter ? magyar A Pártkollégium elnöke - 1945 ? ? 1952-ben érkezett a MAT-ba Aradról. Már az illegalitásban RKP-tag volt - 1933-ban kolozsvári titkár 8. Szövérfi Zoltán 30 magyar Az Agitációs és Propagandaosztály osztályvezetője - 1945 ? Mezőgazdas ági munkás / 9. Kórodi István 29 magyar Irányítási szervek osztályvezetője - 1945 Munkás Esztergályos Szászrégen járásból származik Az apparátus összetétele és működése Az apparátus alacsonyabb szintjein tovább erősödött az új hierarchia valódi népi jellege. Tekintsünk át egy jelentős, a hatalom gyakorlásába aktívan bekapcsolódó alcsoportról készült 1953 márciusi bizalmas statisztikai összeállftást! A csoport az üzemekben, kollektív gazdaságokban (téeszekben), az állami apparátusban és a kulturális és oktatási intézményekben kialakított pártsejtek 1030 titkárát foglalja magába, akik között 92% volt a férfiak aránya.21 Az első érdekes adat az aktivisták etnikai összetételére vonatkozik: 865-en, 84%uk magyar, 149 román (14,5%) és 15 zsidó (1,5%). A magyarok és a románok aránya közötti eltérés még nagyobbnak tűnik a párt nemzetiségi összetételéhez képest (81,4% a 16%-kal szemben). A termelési ágazatokra lebontott országos adatok hozzáférhetősége lehetővé teszi, hogy megemlítsük a nemzetiségi túlsúly legnyilvánvalóbb eseteit: a nehéziparban (16 sejtnek van magyar, egynek román titkára), a kevesebb mint 500 alkalmazottat foglalkoztató helyi iparban (77 magyar, 2 román), a kollektív gazdaságokban (98 magyar, 10 román). Az egyetlen ágazat, amely a román elem felülreprezentáltságát mutatta, a vasutat is magába foglaló közlekedés volt, amelyben a pártsejtek titkárainak majdnem egyharmada román volt. Ennek ellenére, ha figyelembe vesszük azt a nemzetépítő szerepet, amelyet már a 19. század végétől a vasútnak és a tömegközlekedésnek tulajdonított előbb a magyar, majd 1918 után a román állam, arra a következtetésre juthatunk, hogy a MAT-ban az ötvenes évek első felében a hatalom helyi struktúráit a később elemzendő hadsereg jelentőségteljes kivételével a „címzett” nemzetiség birtokolta. 21 ANDJM, fond 1134, dós. 84/1953, 1. f.
