Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
374 Gagyi József A Jelentés vonatkozó második pontja azt tárta fel, hogy a pártszervezetek mit tettek a nacionalizmus visszaszorítása érdekében az 1948-as határozat szellemében. A tartományi pártbüróban egyszer sem tűzték napirendre ezt a kérdést. Ruparcsics Antal Csík rajoni, valamint Bokor Mózes Udvarhely rajoni első titkár egyaránt azt nyilatkozta, hogy náluk nincsenek nacionalista és soviniszta megnyilvánulások, mert a magyarok nagy többségben vannak. A falvakban is hasonló volt a helyzet. A helyi párttitkárok ugyanezt nyilatkozták: „nálunk minden lakos magyar, ezért nincs nacionalizmus és sovinizmus.”23 Ugyanakkor adatok vannak nacionalista megnyilvánulásokról. Például Komollón „a kulákok a kollektív gazdaság tagjaival együtt a szövetkezetben tüntető módon együtt énekelték a Horthy [Miklós - G. J.j katonája vagyok kezdetű dalt, majd szimpátiatüntetésre a pap háza elé vonultak, és ezen egy párttag is részt vett”.24 1950. március 10-én Vlahicán a pártalapszervezet székhelyén énekeltek magyar fasiszta dalokat. Lövétén, Zetelakán, Kápolnásfaluban, Zalánban, de máshol is a regruták februári bevonulásakor a szekereket magyar trikolórral díszítették, és a lovak farkába gúnyolódásként piros és román nemzeti színű pántlikákat fontak. Rétyen, Málnáson, Maksán, Zetelakán és sok más faluban az újesztendőt a templomokban vagy a templomok előtt köszöntötték és elénekelték a magyar himnuszt. A Strungul gyárban, amikor beiktatták a magyar párttitkárt, akkor a románoknak, amikor pedig a román szakszervezeti elnököt, a magyaroknak volt soviniszta, nacionalista megnyilvánulásuk. A munkahelyi ügyekkel a románok a román, a magyarok a magyar főnököket keresik meg. Az osztályharcot felülíró ,,magyar egység" is sok helyen volt tapasztalható. Bodokon, Komollón megakadályozták a kulákok kizárását a szövetkezetekből. Maksán azt állították, hogy a kulákoknak nem volt szerepük az 1950. szeptemberi lázadásban. Gidófalván az egyik, szabotázsért elítélt kulákasszony számára a falu lakosai 40 000 leit adtak össze. Zetelakán a Néptanács döntése nyomán több kulákot középparasztnak nyilvánítottak. A papság hatása még mindig erős. Komollón, Zágonban, Sepsiszentgyörgyön otthon tartják a vallásőrákat a fiataloknak. Karcfalván, Madarason, Dánfalván a pap által felbujtott szülők visszaadták a gyerekeik pionír-nyakkendőjét. Csíkszentimrén, de más falvakban is a papok kiküldték vallásóráról a pionírokat, és azt mondták a többieknek, hogy ők ne legyenek pionírok. A német dolgozók körében erős a szeparatizmus. A Szovromtraktorban és más üzemekben a szászok nem vesznek részt a szakszervezeti és az IMSZ-tevékenységeken. A szász községekben a betelepítettek (colonisti) nem engedték, hogy szászokat jelöljenek néptanácsi képviselőnek. Vulkánban és más falvakban a román fiatalok - akiket a kulákok bujtogatnak - verekedéseket szerveztek a szászokkal. Erős a szovjetellenesség. A Vörös Partizán gyárban román és magyar feliratokat találtak: „Le a kommunistákkal", „Ne higgyetek Sztálinnak". A Szovromtraktorban nem népszerűsítik a sztahanovisták eredményeit, a Traktorul gyári újság nem ír a szovjet megvalósításokról. Megszüntették a szovjet tánccsoportot, az olvasótermekből hiányoznak a szovjet lapok. A technikusok, munkások lebecsülik a szovjet munkások képességeit. Vlahicán „Éljen Tito” feliratokat találtak. A szovjet filmeket bojkottálják Csíkszeredában. 23 Uo. 46. f. Egyértelmű: abban az értelemben, ahogy felfogják és kezelik, a periféria politikai vezetői szerint nacionalizmus, sovinizmus csak vegyes vidékeken létezik, ahol közvetlen, napi konfliktusok tapasztalhatóak. 24 Uo. Azaz: a nacionalista-soviniszta megnyilvánulásokban a „reakciónak" van jelentős szerepe.
